Büntetne az unió, de van kiút

Budapest és Madrid között csaknem kétezer kilométer a távolság, de tegnap szimbolikusan közel került egymáshoz a két főváros: bár mindenki biztosnak tekintette, hogy az uniós pénzügyminiszterek igent mondanak a magyaroknak jutó kohéziós források részleges elvonására a túlzott költségvetési hiány miatt, a döntés előestéjén a hasonló cipőben járó spanyoloknak váratlanul könnyítést szavaztak meg az euróövezeti tárcavezetők. Ezek után viszont többekben felmerült a kérdés: ha nekik szabad szankció nélkül túllépni a hiánycélt, akkor a magyarokat miért büntetnék ugyanezért. Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter például úgy nyilatkozott: „Minden államot egyformán kell kezelnünk. Elnézve a nyomást Magyarországon, úgy érzem, kettős mércét alkalmazunk.” Fekter szerint büntetőintézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok nem teszik meg időben a szükséges lépéseket.

Az Európai Bizottság szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio napközben visszautasította azt a feltételezést, hogy nem egyforma szigorral kezelnék a tagállamokat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországot már többször ajánlásokban figyelmeztették a hiány leszorításának fontosságára, és a korrekciós határidőt 2011-ben határozták meg, Spanyolország ellen viszont később indult az eljárás, és későbbi határidőt tűztek ki erre. Továbbá novemberben öt országot figyelmeztetett Brüsszel, mire négyen megalapozott és fenntartható intézkedéseket jelentettek be, Magyarországéi viszont nem minősültek ilyennek. „Nincs ok arra, hogy a rendszer áldozatának lássa magát az ország” – mondta a szóvivő.

Aztán a tervezettnél két órával hosszabb vita után döntöttek a pénzügyminiszterek: megszavazták a kohéziós alapok 2013-as, részleges befagyasztásáról és a szükségesnek tartott intézkedésekről szóló két bizottsági ajánlást. Hangsúlyozták ugyanakkor a döntés utáni sajtótájékoztatón, hogy azonnal feloldják a tiltást, amennyiben Magyarország a június 22-i pénzügyminiszteri találkozóig elfogadható intézkedéseket mutat be a hiány tartós leszorítására. Az eredeti tervezet szeptemberig adott volna haladékot Magyarországnak. Az Olli Rehn uniós pénzügyi biztos vezetésével tartott tájékoztatón elhangzott, hogy az idén a már bejelentett lépéseken túl a GDP 0,5 százalékát kitevő – mintegy 140 milliárd forintnyi – kiigazítás kell a vállalt 2,5 százalékos strukturális célhoz, jövőre pedig további intézkedések lehetnek szükségesek a tartósan 3 százalék alá szorításhoz.

A reformokra Matolcsy György az ülésen erős elkötelezettséget mutatott – mondta Olli Rehn, és ő is megjegyezte: a deficiteljárásban figyelmeztetett öt országból négy fájdalmas intézkedések mellett döntött, ám Magyarország egyelőre adós ezzel. Hangsúlyozta azt is, hogy nem hasonlítható össze az eurózónás Spanyolország és az övezeten kívüli Magyarország. Kiszivárgott hírek szerint egyébként több ország – Ausztria, Németország, Csehország és Lengyelország – a büntetés halasztása mellett érvelt az ülésen.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar nemzeti érdekek és az EU-s értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született. A tárcavezető úgy véli, „a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce”. Azt mondta: a kormány az áprilisban beadandó konvergenciaprogramban bizonyítja majd az elkötelezettséget a hiánycél tartására, a Széll Kálmán-terv pedig rögzíti azokat az intézkedéseket, amelyek emelik annak eddigi teljesülési arányát.

Andrew Dean, az OECD igazgatója szerint a legkevésbé szerkezettorzító adókból jöhetne több bevétel, ilyen lehet a vagyon- és a környezeti adó. A jelentés szerint vissza kellene hozni az adójóváírás intézményét, a gyermekek után járó adókedvezményt a jövedelemhez kellene igazítani. A foglalkoztatás problematikája jelenleg a magyar gazdaság legfőbb gondja: magas a munkanélküliség, a minimálbér emelése veszélyezteti a versenyképességet. Dean javaslata szerint regionálisan differenciált minimálbér kell, a közmunkaprogramokban a képzésre kellene helyezni a hangsúlyt. Emelni kellene a munkanélküli- segély jogosultsági időtartamát, erősíteni kellene az önkéntes nyugdíjpénztárakat, csökkenteni a korai nyugdíjaztatás lehetőségeit, és meg kellene adóztatni a nyugdíjellátást.

Világgazdaság - Rovó Attila Reformokat vár el Magyarországtól az OECD is Gyors intézkedések kellenek a magyar gazdaság stabilizálásához a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése szerint. Javaslataik szerint minél hamarabb meg kell kötni az IMF–EU megállapodást, ez a kulcsfontosságú első lépés a befektetői bizalom visszaszerzésére, a forintárfolyam stabilizálásra és a háztartások devizaterheinek enyhítésére. Egyszeri intézkedések helyett kiadáscsökkentésre, szerkezeti reformokra, a terhek méltányos elosztására van szükség az államháztartási egyensúlyhoz és a növekedéshez – figyelmeztet a jelentés.

Andrew Dean, az OECD igazgatója szerint a legkevésbé szerkezettorzító adókból jöhetne több bevétel, ilyen lehet a vagyon- és a környezeti adó. A jelentés szerint vissza kellene hozni az adójóváírás intézményét, a gyermekek után járó adókedvezményt a jövedelemhez kellene igazítani. A foglalkoztatás problematikája jelenleg a magyar gazdaság legfőbb gondja: magas a munkanélküliség, a minimálbér emelése veszélyezteti a versenyképességet. Dean javaslata szerint regionálisan differenciált minimálbér kell, a közmunkaprogramokban a képzésre kellene helyezni a hangsúlyt. Emelni kellene a munkanélküli- segély jogosultsági időtartamát, erősíteni kellene az önkéntes nyugdíjpénztárakat, csökkenteni a korai nyugdíjaztatás lehetőségeit, és meg kellene adóztatni a nyugdíjellátást. A görögök megúszták A recesszióval és magas munkanélküliséggel küzdő Spanyolország az ajánlásokban szereplő 4,4 százalékos GDP-arányos deficit helyett idén 5,3 százalékra engedheti a hiányt az eurózóna pénzügyminisztereinek döntése szerint. Ez középútnak tűnik a spanyolok által kiharcolni kívánt 5,8-hoz képest, de így is nagy ugrást követel majd a tavalyi 8 fölötti adatukról. 2013-ra továbbra is 3 százalék a számukra kitűzött cél. -->