EU-források: blokkolás helyett belátás?

Véleménye szerint „még akkor is meg tudjuk úszni forrásvesztés nélkül”, ha az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa megszavazza az Európai Bizottság által javasolt szankciót, a hazánknak járó kohéziós támogatások egy részének 2013-tól életbe lépő felfüggesztését.

A Világgazdaság azon kérdésére, konkrétan milyen intézkedésekkel kívánja ezt biztosítani a kormány, hajlandó-e esetleg újabb, eddig még be nem jelentett kiigazító lépésekre, ha a pénzügyminiszterek jóváhagyják az ajánlást, azt válaszolta: a bizottság már korábban jelezte, hogy a későbbiekben felülvizsgálhatja döntését, és ha akkor rendben találja majd a költségvetési számokat, akkor maga fogja kezdeményezni a szankció eltörlését.

Márpedig, tette hozzá Győri Enikő, a bizottság azt fogja látni, hogy „nem szalad el a hiány”, és a kormány eddigi intézkedései elegendőnek bizonyulnak. Bízunk abban, hogy Brüsszel legközelebb „objektív döntést hoz majd” – magyarázta. Az államtitkár megerősítette lapunk korábbi értesülését, miszerint a kormány „folyamatosan tájékoztatja” a tagállamokat a szankcióval kapcsolatos álláspontjáról. Ez a folyamat „annál is inkább aktív”, mivel a bizottság múlt heti döntése a kormány álláspontja szerint „nem kiegyensúlyozott, nem pártatlan, nem arányos”.

Azon újságírói kérdésre, próbál-e úgynevezett blokkoló kisebbséget összehozni a pénzügyminiszterek tanácsában a szankció megszavazásának megakadályozására, ugyanezt a választ adta. Szerinte egyelőre nyitott kérdés, milyen döntést hoz a tanács, de utalt arra: nem jellemző, hogy „túl sokszor” ellentmondana a bizottságnak.
A bizottság múlt héten javasolta, hogy jövő januári hatállyal 495 millió euróval, 140 milliárd forinttal szűkítsék a Magyarországnak szánt felzárkóztatási források keretösszegét, mert szerintük az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A pénzügyminiszterek 13-án szavaznak a javaslatról.

Cséfalvay: Elégségesek a hazai intézkedések

Február elején a kormány levélben ismertette az Európai Bizottsággal a hiány leszorítására szolgáló, új kiigazítási intézkedéseket. Ezek révén 0,4 százalékos új deficitcsökkentés érhető el, így biztosítják a deficit küszöb alá kerülését – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt felszólalva Brüsszelben.