MNB: A jegybanki döntéshozók bérezésének módosítása diszkriminatív

1.    Csökkenti a monetáris politika hitelességét, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit 2011 decemberében ismételten megváltoztatta.

A jegybank nem ért egyet a Monetáris Tanács létszámának növelésével, illetve azzal sem, hogy a törvény alapján egy további alelnök kinevezésére is lehetőség nyílik. A jegybank álláspontja szerint az MT hosszú távú függetlenségét az erősítené, ha a tagokat különböző időpontokban neveznék ki és így azok hivatali ideje is különböző időpontokban járna le. Az MNB javasolja azt is, hogy törvény 46. §-ának (11) bekezdése egészüljön ki azzal, hogy az MNB elnökét véleménynyilvánítási jog illeti meg az MT tagjelöltek vonatkozásában.

A monetáris politika hitelességét leghatékonyabban egy stabil intézményi környezetben és jogi keretek között tevékenykedő jegybank tudja megvalósítani. Így a jegybank megítélése szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit ismételten megváltoztatta. Ezen túlmenően az MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény 2007. évi módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a Monetáris Tanács létszámát, mert hozzánk hasonló méretű országok esetében, nemzetközi összehasonlítások alapján és a monetáris döntéshozó szervezetek létszámának nemzetközi kutatási eredményei alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Az MNB törvényben foglalt MT-bővítés az intézményi keretek változtatásának korábbi iránya ellen hat – közölte az MNB.

A jegybank a harmadik alelnök kinevezését nem tartja indokoltnak. Az MNB 2007 óta két alelnökkel zavartalanul működik, törvényi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A harmadik alelnök szükségességét nem támasztja alá az MNB törvény által megteremtett jegybanki felhatalmazás arra, hogy a rendszerkockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket az MNB rendeletben szabályozza. Végezetül, a harmadik alelnök kinevezését költségtakarékossági szempontok sem indokolják.

2.    Az MT hatáskörének bővítése célszerűtlen, intézményvezetési és hatékonysági szempontból is indokolatlan.

Egy intézmény csúcsán álló, nagyszámú tagból álló testület hatékonysági és célszerűségi okokból is csupán a legfontosabb stratégiai döntések meghozatalára kell, hogy korlátozza tevékenységét. Egyes működésirányítási kérdések meghatározására való feljogosítása általános intézményvezetési szempontokból nem indokolható. A jegybank nem ért egyet azzal, hogy az alelnökök feladatkörének meghatározását, a stratégiai döntések végrehajtásáról való döntéseket is az MT hatáskörébe tartozóként nevesítse az MNB törvény. Ugyanezen indokból nem ért egyet az MNB azzal sem, hogy az MT hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról való döntést is az MT hatáskörébe tartozóként határozza meg a törvény – véli az MNB.

3.    Az MNB elnökének és alelnökeinek díjazására vonatkozó szabályozás sérti a jegybank függetlenségét és összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel. 

A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói fizetésének a jegybankkal való konzultációt mellőző, a jegybanki döntéshozók hivatali ideje alatti módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, ezért mind az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, mind az MNB törvénnyel összeegyeztetetlen.

A jegybanki döntéshozók bérezésének módosítása egyúttal diszkriminatív is, hiszen a jegybank döntéshozói sem nem közalkalmazottak, sem nem köztisztviselők, hanem egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezetői. A fizetést maximalizáló rendelkezések más, állami tulajdonban álló gazdasági társaságok, állami tulajdonban álló bankok vezetőire pedig nem vonatkoznak.