Százmilliárdokba kerül nekünk, hogy "játsszuk a rosszfiút"

Az Európai Központi Bank pénzkínálat bővítő intézkedésének nyertese a régióban a nem is uniós tag Horvátország. A közép-kelet európai országok közül Horvátország volt az egyetlen, melynek azóta csökkentek a kötvényhozamai (a 10 éves kötvény hozama 20 bázisponttal 10), a CDS spread több, mint 50 bázisponttal csökkent, s a kuna is erősödött – mutatnak rá az Erste Befektetési Zrt. közgazdászai.

Érdekesség, hogy ebből a pozitív hozadékból egyedül Magyarország nem tudott profitálni, hiszen hazánk az egyetlen a régióban, melynek azóta gyengült a fizetőeszköze, emelkedett a 10 éves hozam, és a CDS spread is növekedett – írják az elemzők.

„Ez nyilván annak köszönhető, hogy a javuló nemzetközi hangulatban újra előkerült a török kártya lehetősége, azaz, hogy Magyarország csak az időt húzza, és valójában nem is akar megegyezni” – vélekednek az Erste szakértői.

Hasonlóan fogalmazott Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza is. „Ahogy az euró/forint árfolyama, úgy a kötvényhozamok, és a CDS-felárunk is emelkedést mutatott tegnap, mivel fokozódik a bizonytalanság az IMF-szerződéssel kapcsolatban. Ha ismét felerősödne a globális kockázatkerülés, akkor ilyen helyzetben biztosra vehető, hogy a régiós devizák közül a forint gyengülne leginkább.”

Az Erste elemzői szerint az időhúzásra utal Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérének tegnapi Reutersnek adott nyilatkozata is, mely szerint dollárkötvényt bocsátanánk ki még az EU/IMF megállapodás előtt.

„Az egész történettel az a baj, hogy amikor rossz a hangulat, akkor játsszuk a jó fiút, hogy megússzuk a bajt, amikor jó a hangulat akkor pedig mi vagyunk a rossz fiú, ez viszont sokba kerül, hiszen a magasabb hozamszint magasabb finanszírozási költséggel jár” – hangsúlyozzák a közgazdászok.

Miró József elemzőcsoportja úgy számol, ha körülbelül 2 százalékpont a finanszírozási költség különbözet – márpedig ekörül van az érték –, akkor az a hozzávetőlegesen 21 000 milliárd forintos államadóságon előbb vagy utóbb megjelenik az újrafinanszírozáson keresztül, ami éves szinten mintegy 420 milliárd forinttal, azaz a GDP 1,5 százalékával növelheti az éves kiadásokat.

Más szavakkal ez háztartásonként évi 100-150 ezer forint plusz kiadást jelenthet állami szinten évente, vagyis ilyen sokba kerülhet számunkra a bizonytalanság – zárul a kommentár.