Az Athénból induló válság Magyarországot is lehúzhatja

A hiteltárgyalások megkezdéséhez adott zöld jelzés ugyan egyértelműen erősíti a befektetői bizalmat, de a hétfőn nyilvánosságra hozott konvergencia program és a Széll Kálmán Terv II csak általában gyakorol ilyen hatást, mivel ronthatja egyes ágazatok kockázati helyzetét.

Eltérő pályán mozog a világ három meghatározó fejlett régiója. Egyrészt gyorsul a gazdasági visszaesés üteme az euró-övezetben, ahol a korábbi 0,1 százalékos GDP-csökkenés helyett ma már 0,3 százalékos zsugorodást prognosztizál a Coface az idei évre. Eközben Észak-Amerikában 2 százalék körül stabilizálódik a növekedés dinamikája, Japánban pedig folytatódik a gazdaság talpra állásának folyamata: a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után az idén 1,8 százalékos lehet a GDP bővülési üteme. Európában az látszik, hogy nem keletre és nyugatra válik már szét, hanem inkább délkeletre és délnyugatra.

Úgy tűnik, mintha a görögöktől felfelé indult volna el a válság mélyülése, ami húzza le az országokat – mutat rá Kárpáti Gábor, hozzátéve: sajnos Magyarország is inkább délkelet felé tart.

Az európai vállalatok, különösen a portugálok továbbra is viharos vizeken hajóznak. Gyorsuló ütemben folytatódik az euróövezet gazdasági zsugorodása, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában.

A 60 százalékban az exporttól – s ezen belül is nagy hányadban a Németországba irányuló kiviteltől –függő Szlovénia kiszállításai mérséklődtek, ezáltal zsugorodott a gazdaság teljesítménye – s így az ország most elveszítette eddigi A2-es besorolását, a Coface eggyel rosszabb kategóriába, A3-asba sorolta az euróövezeti tagállamot. Ukrajna még rosszabbul járt: a Coface megfosztotta az eddigi D besorolás mellett fenntartott pozitív megfigyelési kategóriától. Helyette – ahogy Kárpáti fogalmaz – „visszalökték Ukrajnát a gödörbe”, a legrosszabb D minősítést adva számára.