Divat az offshore-ozás - Íme, a magyar helyzet

Az adóelkerülést célzó céges megoldások egyike, ha egy magyar társaságnak alacsony adózású országban bejegyzett tulajdonosa van, így ugyanis az osztalék fizetésénél vagy a részesedés eladásánál felmerülő adó látszólag megtakarítható. Sokszor azonban a végső haszonhúzó (ultimate beneficial owner – UBO) valójában magyar, és törvénytelenül kerüli az adófizetést.

Ettől függetlenül változatlanul népszerűek az offshore cégek a hazai vállalkozások körében, az adóparadicsomok közül pedig a Seychelle-szigetek, Ciprus, Panama és Belize a legdivatosabb – derül ki a PartnerControl.hu elemzéséből. Évente hozzávetőlegesen hatszáz olyan magyar cég alakul, amelynek alacsony adózású külföldi országban lévő társaság a 100 százalékos tulajdonosa. Igaz, 2008-ban még több mint ezer ilyen vállalkozás alakult évente, vagyis valamelyest azért visszaesett az alkalmazás gyakorisága.

A magyar bejegyzésű cégek az alacsony adózású országban regisztrált kizárólagos tulajdonosukkal többféleképpen kerülhetik el az adófizetést. A PartnerControl.hu szerint bevételeik továbbutalásával például a magyar vállalatok tanácsadási szolgáltatást, hitelt vesznek igénybe a külföldi tulajdonostól, vagy jogdíjat utalnak ki nekik, ezzel eltüntetve a magyar adóalapot.

Korábban a kormány 30 százalékos adóval sújtotta azokat a magyar cégeket, amelyek így utaltak ki kamatot vagy jogdíjat, azonban ezt az adónemet már kivezették. Ez a módszertan csak azokat az offshore cégeket érhette el, amelyek tulajdonosok a magyar vállalatokban, de azokat nem, amelyek csak beszámláznak. Ha az említett tanácsadási szolgáltatást, jogdíjat, kamatot beszámlázza a tulajdonos a magyar leánycégének, akkor máris számos problémával fog szembesülni (transzferárazás, az alultőkésítési szabályok, az ellenőrzött külföldi társaság problematikája). Mindezek miatt a tulajdonosként beiktatott offshore cégeket a legtöbben csak az osztalékadó elkerülésére vagy a magyar társaság üzletrészeinek esetleges eladásakor az árfolyamnyereség-adó illegális elkerülésére használják.

A cégregisztereket a NAV is látja, így ezen magyar cégek sokkal inkább ki vannak – vagy inkább ki lehetnek elévülési időn belül – téve a lebukás veszélyének, mint azon offshore ügyletek érintettjei, ahol csak költségszámlákkal trükköznek.

A hazai cégtulajdonosoknak egyelőre nem kell megijedniük, a magyar gyakorlat továbbra is nagyon puha. 2010. január 1-jétől, Oszkó Péter pénzügyminisztersége idején a külföldi szervezet (olyan offshore cég, amelynek székhelyországával Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye) újra adókötelessé vált, ám ezt az új kormány 2011 januárjától már el is törölte. A külföldi szervezet által beszámlázott kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat 30 százalékkal adóztatta ez a korábbi szabályozás, mégpedig a kifizetőnél, de csak az említett 2010-es adóévben. A 2011. július 15-től érvényes legújabb amnesztialehetőség ugyanis már valódi anonimitást kínált a bűnbánóknak, és az offshore-os adótervezés révén elkövetett okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás bűnszervezetben elkövetési módjának vádja alól is mentesíti őket

2012 elején az látszik, hogy az idén már nem szüntetik meg olyan sokan offshore tevékenységüket, ugyanis amennyiben az év eleji tendencia folytatódik, 100-120 ilyen típusú offshore cég bezárása várható az idén, s ez csak a fele az előző években megszűnteknek. Jelenleg több mint 2600 olyan magyar cég működik, melynek tulajdonosa alacsony adózású országban tevékenykedő külföldi vállalkozás.

A PartnerControl.hu szerint hiába vannak törekvések az offshore cégek korlátozására, ez nagymértékben nem szab gátat a szaporodásuknak, különösen azért, mert még a büntetőadó is megszűnt. Az EU-ban 2014-től automatikus, kérés nélküli információcsere lesz bizonyos jövedelemtípusokra. Ám az UBO-anonimitásra a végső csapást még a legeldugottabb adóparadicsomban is feltehetőleg az fogja hozni, hogy az adócsalás a világon mindenhol a pénzmosás alapbűncselekménye lesz egy-két éven belül, így az információkikérés sokkal egyszerűbbé válik. Ez az érintettek számára – az elévülési időt is figyelembe véve – komoly fenyegetettséget jelenthet.