BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Letöri a reálbérünk növekedését a kiigazítás

Negatív irányba módosítja a reálbér-növekedés változásait a Széll Kálmán-terv – derül ki a kiigazítási tervezetből. Az anyag több mutatót figyelembe véve táblázatban közli a program hatását az Európai Bizottság által meghatározott alappályához képest.

 A bruttó reálbérek, vagyis az adóhatások nélküli, az átlagos béremelés és az infláció különbségéből kialakuló bérváltozások esetében minden képzettségi kategóriában negatív változást vár a terv. „Valószínűleg nem lesz érdemi bruttó béremelés jövőre. A gazdaság lassú növekedése önmagában sem indokolna béremelést, és jövőre már nem lesz a munkaadókon bérkompenzációs kényszer sem” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Hanti Erzsébet. A Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének szakértője szerint a bruttó bérek növekedési ütemének lassulása mellett az infláció magasabb alakulása is indokolja az alacsonyabb reálbér-növekedési várakozást.

„Az eltolódás abból adódhat, hogy a fogyasztást terhelő adók felpörgetik az inflációt” – mondta lapunknak Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank vezető elemzője kifejtette: „A bruttó reálbér fogalma a jövedelmet terhelő adókat nem veszi figyelembe, ám a reálbérekre kedvezőtlenül hat az az inflatorikus hatás, melyet az áfaemelés, a telefonadó és a sárgacsekk-adó gyakorol. A táblázatban foglalt számokban ugyanakkor nem lehetünk biztosak, hiszen az alappálya értékei nem ismertek, de az előjelekre érdemes figyelni” – tette hozzá.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.