Miért nem fizetjük a deviza alapú lakáshiteleket? – Az MNB kiderítette

Gáspár Katalin és Varga Zsuzsa 2011-ben megjelent cikkében10 módszerrel vizsgálta a kérdéskört. A KSH munkaerő-felmérése, illetve a 2008-as évre vonatkozó háztartási költségvetési felmérése alapján szimulálták a háztartások törlesztőrészleteinek emelkedését és jövedelmük alakulását. Mindezek alapján a valószínűsített törlesztési nehézségek közel felét a háztartás eleve túlfeszített költségvetése okozta, míg az állásvesztés csak a csődesemények kevesebb mint 10 százalékáért okolható – írja az MNB a „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című elemzésében.

A direkt megkérdezéses felmérés és a szimuláció mellett egy harmadik lehetséges módszer az „ökonometriai modellek” alkalmazása lehet a nemteljesítés okainak vizsgálatára. Ilyenkor a nemteljesítésre vonatkozó különböző adatok és a makrogazdaságra jellemző változók között keresünk statisztikai összefüggéseket. A magyarázott változó leggyakrabban a nemteljesítő hitelállomány, a nemteljesítők aránya, vagy a késedelembe esés ténye.

A jegybank szakértői számításaik során stressztesztünkhöz hasonlóan itt is a „Cox-féle hazárd modellt” használják, amely az adós és a hitel egyéni jellemzőit és a hitel életkorát is képes figyelembe venni a hitel nemteljesítési valószínűségének becslésekor. A hitel életkora különösen fontos, hiszen a tapasztalatok szerint az első néhány évben a legnagyobb a hitelek nemteljesítési valószínűsége. Ebben az időszakban bizonyosodik be, ha az adós túlvállalta magát, ha nem megfelelő a fizetési hajlandósága, vagy ha túl labilis a munkapiaci, jövedelmi helyzete. Ilyen jellegű problémák – a hitelelbírálás szigorúságától függő mértékben – minden hitelportfólió esetén várhatóak. A stresszteszt során arra készítenek becslést, hogy egy addig rendesen teljesítő ügyfél mekkora valószínűséggel esik 90 napnál nagyobb késedelembe.

Az MNB eredményei alapján a nemteljesítő deviza-lakáshitelek állománya kevesebb mint fele lenne, ha a pénzügyi válság következményeként nem gyengül az árfolyam, nem esik a foglalkoztatás és nem emelkednek a hitelkamatok. A válság előtti évekre jellemző lazább hitelezési feltételek önmagukban is jelentős növekedést eredményeztek volna a nemteljesítő állományban. Ezt emelte meg jelentősen a válság kitörése – vélekednek.

Az állások elvesztése leginkább a válság első periódusában növelte a nemteljesítő állományt. A kamat és az árfolyam esetében ezzel szemben folyamatos szélesedés figyelhető meg. A magasabb kamatszint tartósan megnöveli modelljükben a nemteljesítés valószínűségét, míg az árfolyam esetében az újabb és újabb gyengülési hullámok hagynak maguk után lenyomatot. Ez is a törlesztőrészletek emelkedéséhez köthető inkább.

Összességében tehát a törlesztőrészletek növekedésének számottevően erősebb hatása volt a kötelezettségek teljesítésére, mint a megnövekedett munkanélküliségnek – írják a szakértők.