Oszkó: helyes döntés volt az MNV egykori vezetőjének elbocsátása

A közlemény emlékeztet arra, hogy az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós által még 2009-ben indított munkaügyi perben a kedden tartott tárgyaláson a bíróság elsőfokú ítéletet hirdetett. Mivel e szerint a felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, a bíróság az elmaradt munkabér, annak kamatai, valamint kárátalány címén összesen közel 200 millió forint megfizetésére kötelezte az MNV Zrt.-t.

Tátrai Miklós az MNV Zrt. megalakulásától töltötte be a vezérigazgatói tisztséget. Személyi alapbére havi 3,5 millió forint, átlagkeresete 5 millió forint felett volt. Tátrai Miklós emellett tagja volt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak (NVT) is, amiért további 850 ezer forintos tiszteletdíj illette meg.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter 2009. július 14-i hatállyal rendkívüli felmondás útján szüntette meg Tátrai munkaviszonyát. Tátrai ezt követően munkaügyi pert indított, hivatkozással arra, hogy munkaviszonyának megszüntetése jogellenes volt.

A közlemény szerint az első fokon eljárt bíróság az ítélet indoklása során arra a megállapításra jutott, hogy Tátrai Miklós munkaviszonyának megszüntetésére nem az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter, hanem a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) lett volna jogosult.

A bíróság szerint a rendkívüli felmondás nem volt kellően megalapozott, az indoklás legfeljebb rendes felmondás gyakorlására adhatott volna okot. A bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Tátrai Miklóst elmaradt munkabérként közel 160 millió forint és kamatai, kárátalányként kéthavi átlagkeresetként közel 11 millió forint illeti meg. Emellett az MNV köteles 3 millió forint perköltség megfizetésére is.

Tátrai Miklós keresetet nyújtott be az elmaradt prémium megfizetésére is, ezt az igényt azonban a bíróság nem találta megalapozottnak. Az MNV Zrt. az elsőfokú bíróság szóban kihirdetett ítéletét nem kívánta kommentálni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az első fokon eljárt bíróság szerint a Pénzügyminisztérium akkori vezetője, Oszkó Péter jogellenes döntést hozott. E jogellenes döntés súlyos erkölcsi hatásaival és pénzügyi terheivel kell most az MNV Zrt.-nek szembesülnie - áll a közleményben. Az MNV az elsőfokú bíróság írásba foglalt ítélete kézhezvételét követően dönt arról, hogy élni kíván-e jogorvoslattal.

Oszkó Péter jelenleg is úgy gondolja, hogy helyes döntés volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkori vezérigazgatójának elbocsátása 2009-ben.

Oszkó Péter az MTI-nek úgy fogalmazott: "az fel sem merülhet, hogy Tátrai Miklóst meg kellett volna tartani". Hangsúlyozta: volt jogalapja a rendkívüli felmondásnak. Azóta Tátrai Miklóst több bűncselekmény kapcsán meggyanúsították, ami "furcsa fénybe" helyezi azt a tényt, hogy közben a munkaügyi pert elvesztette a vagyonkezelő - jelentette ki a volt pénzügyminiszter.

Megjegyezte: az ítélet nem jogerős, és az indoklás szerint bár rendkívüli felmondással nem, rendes felmondással meg lehetett volna szüntetni Tátrai munkaviszonyát. Ez a volt pénzügyminiszter szerint azt jelenti, hogy "kár sem származik a helyzetből, hiszen a bíróság lényegében azt az összeget fizetteti ki, amit rendes felmondás esetén ki kellett volna fizetni".

Az MNV közleménye viszont kiemeli, hogy a 2009-ben indított munkaügyi perben született első fokú ítélet szerint Tátrai Miklós munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, és a bíróság az elmaradt munkabér, annak kamatai, valamint kárátalány címén összesen csaknem 200 millió forint megfizetésére kötelezte az MNV Zrt.-t.

Hangsúlyozzák azt is: az ítélet értelmében a rendkívüli felmondás nem volt kellően megalapozott, az indoklás legfeljebb rendes felmondás gyakorlására adhatott volna okot. Emellett Tátrai Miklós munkaviszonyának megszüntetésére nem a pénzügyminiszter, hanem a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács lett volna jogosult.

Ezzel kapcsolatban Oszkó Péter úgy reagált: döntése jogi szakértők bevonásával született meg. Álláspontja szerint a vagyonkezelő feladata az lenne, hogy megfelelő pervitellel megvédje ezt a döntést, és nem az, hogy "politikai támadásra" használja fel.