OTP: Nyugdíjpénzek és egyszeri tételek nélkül 5 százalék a deficit

Túlzott Hiány Eljárásban (EDP) közölt költségvetési egyenleg a GDP +4,3 százaléka volt 2011-ben. A tavalyi költségvetési egyenleget a korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszerből átlépők államkasszába utalt vagyona fordította át többletbe. Enélkül a GDP 5,5 százaléka volt az államháztartási hiány. A költségvetési deficitet számos egyszeri tétel érintette, amelyek kiszűrése indokolt.

Egyedi tételnek tekintjük az Európai Bíróság ítélete nyomán kiutalt ÁFA-visszatérítést, a MÁV-val kapcsolatban elszámolt többletkiadásokat (az eredeti költségvetési előirányzaton felül), a MALÉV-ben, az MFB-ben végrehajtott tőkeemeléseket, a szektorális különadókat és a 2011-ben végrehajtott végtörlesztések miatti veszteségek kompenzálását szolgáló állami transzfert. A felsorolt tételek kiszűrésével adódó költségvetési deficit a GDP 5 százaléka – írja elemzésében Kondra Szilárd, az OTP Bank közgazdásza. „Február végén 3,5 százalékos tavalyi szufficitet becsültünk, ezért számunkra pozitív meglepetés a mai 4,2 százalékos szufficit adat” – tette hozzá.

A tényadat és a becslés közötti eltérést csak kisebb részben magyarázzák módszertani okok. Februárban azzal számoltunk, hogy az MFB-ben végrehajtott 120 milliárd forintos tőkeemelésből a statisztikákban 60 milliárd forint fog megjelenni egyenlegrontó tételként, de a tőkeemelésből végül csak 41 milliárd forint rontotta az egyenleget (ez a GDP 0,1 százalékának megfelelő eltérést magyaráz). A várakozásunknál kedvezőbb államháztartási egyenleg oka, hogy mind a bevételek, mind a kiadások kedvezőbben alakultak, mint a februári OTP prognózis.

A bevételek közül az ÁFA eredményszemléletű bevétele végül kedvezőtlenebbül alakult, mint az előrejelzés. Az összehasonlítható pénzforgalmi és az eredményszemléletű ÁFA-adatok közötti eltérést már korábban is érzékeltük, de a kedvező pénzforgalmi adatok miatt végül folyamatosan felfelé módosítottuk előrejelzésünket. A tényadatok azt mutatják, hogy az eredményszemléletű ÁFA-bevétel alakulásában 2012-ben is lehet negatív kockázat.

A jövedelemadók bevétele végül 20 milliárd forinttal meghaladta legutóbbi becslésünket, a tb-járulékok várakozásunknak megfelelően alakultak.

A bevételi oldal kedvező alakulását elsősorban az egyéb bevételek magyarázzák, amelyek 85 milliárd forinttal meghaladták prognózisunkat. Az egyéb bevételek között szerepelnek az államháztartási kedvezményezettek által bevételként elszámolt uniós beruházási és folyó transzferek. Mivel az állami beruházások végül becslésünknek megfelelően alakultak, egyelőre nem tudjuk megindokolni a számunkra váratlan többletbevételt – írja az elemző.

A kiadási oldalon minden tétel kedvezőbben alakult, mint a februári OTP prognózis. A dologi kiadások 41 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak, annak ellenére, hogy decemberben mind az egészségügyi intézményeknél, mind a költségvetési szerveknél voltak az eredeti elképzeléseken felüli többletköltések. Emiatt mi a dologi kiadások év végi emelkedésére számítottunk, de a tényadatok szerint ez az emelkedés nem valósult meg.

A dologi kiadások csökkentése érdekében számos kormányzati intézkedés született (zárolások, tartalékképzés), de a dologi kiadások tartós csökkentéséhez az intézményrendszer struktúrájának átalakítása szükséges, mint ahogy azt a kormányzat a strukturális reform programban is előirányozta. Ebből a szempontból is nagyon fontos a reformprogram következetes végrehajtása – figyelmeztet Kondra Szilárd.

A bértömeg 17 milliárd forinttal, a szociális kiadások (pénzbeni társadalmi juttatás) 25 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak prognózisunknál. A szociális kiadások elsősorban a helyi önkormányzatoknál lehettek alacsonyabbak, mert a központi költségvetésre vonatkozó pénzforgalmi szociális kiadás tényadatok már nagyrészt ismertek voltak. Tekintve a helyi önkormányzatok szigorú költségvetési korlátját, a szociális kiadások tartósan alacsonyabbak lehetnek eddigi elképzeléseinknél.

Az eredményszemléletű kamatkiadás végül 23 milliárd forinttal alacsonyabb lett prognózisunknál. Amennyiben az EU-IMF megállapodást az elkövetkező hónapokban megköti a kormány, a hozamok tartósan csökkenhetnek és az állami kamatkiadás is mérséklődésnek indulhat.

A beruházások várakozásunknak megfelelően alakultak, de ez a tényadat némileg alacsonyabb, mint az eredeti kormányzati irányszám. A kormány az idei évben azzal számol, hogy a beruházások értéke mintegy 56 százalékkal emelkedik és ezzel párhuzamosan felfutnak az államháztartási kedvezményezetteknek juttatott uniós támogatások is. Ebben a tervben érzékelünk némi kockázatot, mi jelenleg folyó áron mintegy 11 százalékos (100 milliárd forintos) állami beruházás-bővüléssel kalkulálunk. Konjunktúra előrejelzésünkben is ez a szám szerepel. Mindenképpen pozitív növekedési kockázatot jelent tehát, ha megvalósul a beruházások felfutására vonatkozó kormányzati elképzelés. Az államháztartási hiányt pedig csak mérsékelten érintené negatívan a beruházások felfutása, mert a felhalmozásokat az uniós támogatások 70-80 százalékban finanszírozzák.

Amennyiben az államháztartás egyes alrendszereire tekintünk, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy a várakozásunknál kedvezőbb államháztartási egyenleg hátterében a helyi önkormányzatok egyenlegének alakulása áll. Mi becsléseinkben – a kormány őszi előrejelzését alapul véve – a GDP 0,5 százalékának megfelelő önkormányzati deficittel számoltunk, ezzel szemben a helyi önkormányzatok szufficittel zárták a tavalyi évet.

„Őszi becslésében tehát a kormány sem számított ilyen kedvező önkormányzati egyenlegre. A részletes önkormányzati adatok csak később látnak napvilágot, így a többlet hátterét csak később ismerhetjük meg, de természetesen pozitív eredmény a váratlan szufficit” – mutatott rá. Hozzátette: az MNB által publikált végleges adatok szerint a konszolidált bruttó államadósság az előzetes adatoknál 0,3 százalékponttal magasabb, a GDP 80,6 százaléka volt év végén.

2012-ben várható folyamatok

A strukturális reformprogram, a konvergencia program, a költségvetés benyújtásakor és azt követően megismert adóemelések és további kiadásoldali intézkedések megvalósítása révén az államháztartás egyszeri tételek nélkül számolt hiánya 2012-ben csökkenni fog. A kormány 2,5 százalékos eredményszemléletű hiányt céloz, az OTP legutóbbi előrejelzésében 3,1 százalékos hiányt jelzett előre, amin egyelőre nem változtatnak a szakértők.