Több irányból is veszélyben a költségvetés

Cséfalvay Zoltán államtitkár a Reutersnek a napokban megerősítette, hogy – miután „vannak bizonytalanságok, különösen az euróövezetben” – a magyar gazdaság növekedése a 0–0,5 százalékos sávba eshet, szemben a kormány korábbi, 0,5 százalékos tervével. A tavalyi GDP 28 154 milliárd forint volt, 0,5 százaléka nagyjából 140 milliárd forint. Az államtitkár márciusban éppen ilyen nagyságrendű kiigazítás szükségességéről beszélt. Ez utóbbit feltehetően egy másik előrejelzés, az Európai Bizottság prognózisa ihlette: eszerint az idei GDP-arányos költségvetési deficit 3 százalék lehet – ez pedig éppen 0,5 százalékponttal haladja meg a kormány által tervezett hiányt.

A deficit tartását veszélyeztető előjelek között kell számolni az áfabevételek alakulásával is. Első negyedévben 533,8 milliárd forint folyt be, ami az egy évvel korábbit 47,5 milliárd forinttal meghaladta ugyan, de a növekedés 10 százalék alatti üteme így is elmarad az éves előirányzat szerinti 16 százalékos bővüléstől. A tendencia csökkenő: a januári bevétel 14 százalékkal, a februári 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, márciusban viszont már 6,2 százalékos csökkenést regisztráltak. Pesszimista jóslatok szerint a tavalyi forgatókönyvet követjük: az eredeti, 2558 milliárd forintos áfabevétel-előirányzatot az év közepén a kormány 2489 milliárdra csökkentette, a tényleges adat a KSH szerint 2347 milliárd forint lett.

Az első negyedév adatai alapján nem kizárt, hogy hasonló tendencia érvényesül a jóval kisebb súllyal bíró játékadóban is: mint arról a Világgazdaság beszámolt, ebből az adónemből januárban 6,756, februárban 6,449, márciusban 5,970 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A tavalyi 62,5 milliárd forint után az idei előirányzat itt 78,4 milliárd.

A központi költségvetés hiánya 2012 első három hónapjában 517,5 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat közel 90 százaléka. Az elemzők többsége nem tartja valószínűnek, hogy a hiánycél tartható lesz: az MNB legfrissebb, márciusi inflációs jelentése szerint még a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárdos kiadási előirányzatok törlésével is 2,9 százalékra rúghat a hiány.

Az optimistábbak ugyanakkor rámutatnak: az erősödő német konjunktúra a vártnál nagyobb lendületet adhat a magyar gazdaságnak, ami az állami bevételekre is kedvező hatást gyakorolhat, az IMF-megállapodás pedig a finanszírozási terheken csökkentene.