Borsik: a kormány rontotta a munkavállalók és családjaik helyzetét

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta: nem látszanak megvalósulni azok a remények, amelyeket a kormány fűzött a foglalkoztatás növeléséhez, és ezt nagy valószínűséggel az új Munka törvénykönyve sem teljesíti. Az elnök szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése pozitív irány, de egy-egy így létrejövő álláshelyet nem lehet konvertálni a versenyszférába.

A 10 év alatt egymillió munkahely időarányos része nem teljesül Gaskó István szerint, a gazdaság növekedése pedig ezért nem tud megindulni.

A Liga elnöke szerint a július elsejével hatályba lépő Munka törvénykönyve kedvezőtlenebb lesz a jelenleg hatályoshoz képest, bár jobb, mint a tavaly nyáron nyilvánosságra került első tervezet.

Hozzátette: az új kódex visszavágja a kollektív jogokat, szűkíti a szakszervezetek mozgásterét, keresetcsökkenést hoz, csökkenti az egyéni jogokat, és összességében nem szolgálja sem a munkavállalók, sem az ország versenyképességének növekedését. Gaskó István problémának nevezte, hogy a rugalmasság növelése - ami egyébként jó irány - nem járt együtt a biztonság növekedésével.

Az érdekegyeztetésről elmondta: a kormányzati ciklus első két éve szinte érdemi egyeztetés nélkül telt, amit "elviselhetőbbé" tett a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tavaly őszi létrehozása, és a versenyszféra konzultációs fóruma. Hozzátette ugyanakkor: még nem látszik, hogy érdemben milyen kérdésekről lesznek képesek egyeztetni ezeket a fórumokon. Gaskó István azonban kiemelte, nagy reményeket fűznek a versenyszféra fórumához, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácshoz.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a kormány hiába ígérte, nem tudta jelentősen növelni a valódi, értékteremtő, adófizető munkahelyek számát, és továbbra is problémája az országnak az alacsony foglalkoztatási szint. A közfoglalkoztatás átalakítása csak a statisztikát javította, igazi munkahelyteremtő hatása nem volt - vélekedett az elnök. Hozzátette: a közfoglalkoztatás átalakításának voltak értelmes elemei, de az arra szánt források jelentősen csökkentek.

Az MSZOSZ elnöke szerint az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket nem bővítették, ezzel párhuzamosan pedig a gazdaságpolitika nem növelte a munkaerő-keresletet. Eközben a munkaerő-kínálatot egyes intézkedésekkel - például a nyugdíjkorcentrum emelése, rokkantsági felülvizsgálatok - bővítették, így az elsődleges munkaerő-piacon nem jelent meg többlet munkaerő-kereslet, csak -kínálat.

Pataky Péter kritizálhatónak nevezte a Munka törvénykönyvének (Mt.) változtatásait, amelyek szerinte gyengítik a szakszervezetek pozícióit és elveszik a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát. A kormány a rugalmasság szükségességével indokolja ezeket az intézkedéseket, miközben ez csak egy növekvő munkaerő-piacon értelmezhető - mondta az elnök.

A kormány szakszervezetekkel kapcsolatos politikáját Pataky Péter "kifejezetten rossznak" nevezte, s hangsúlyozta, hogy a kabinet részben megszüntette, részben kiüresítette az intézményes együttműködés formáit, a valódi párbeszéd intézményeit pedig megszüntette.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint az elmúlt két év kormányzati intézkedései összességében rontották a munkavállalók és családjaik helyzetét, súlyos bizonytalanságot okozva mindennapi megélhetésükben. 

Felütötte a fejét az a filozófia, hogy a kevésbé képzett munkaerő és az alacsony bérezés versenyképesebbé teheti az országot, ez azonban hamis és káros nézet, ráadásul a kormány asszisztálásával történik - tette hozzá. 

Szemben a "statisztikai ügyeskedéssel", a munkanélküliség továbbra is magas - az első negyedévben 11,7 százalék volt -, és a gazdaság stagnálása miatt esély sincs arra, hogy jelentősen csökkenjen - vélekedett Borsik János. Ez az ASZSZ elnöke szerint a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Hozzáfűzte, hogy a munkaerőpiac csak a gazdaság bővüléséből meríthet.

A munkanélküli ellátás maximális folyósítási idejének 3 hónapra csökkentése az elnök szavai szerint példátlan az Európai Unióban, a kormánytól pedig teljesen szakmaiatlan lépés volt.

Borsik János elmondta, hogy a munka világát érintő, az emberek sorsát meghatározó szabályozás az új Mt. "munkavállaló-ellenes és csak a munkáltatóknak kedvez". Ez és a sztrájktörvény "szakmaiatlan és kidolgozatlan" módosítása egy-egy állomás azon az úton, amelyen a kormány rossz irányba indult - jelezte Borsik János. 

Az ASZSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte az elmúlt két év kormányzati munkáját annak "társadalmi igazságosságot és társadalmi párbeszédet tagadó" tartalma miatt. "A rögtönzés nem engedhető meg sem a gazdaságpolitikában, sem a munkaerő-piacon, sem a társadalompolitikában" - mondta. 

Hozzátette: az országos érdekegyeztetés "szétverése" mutatja igazán azt a kormányzati filozófiát, hogy "ha lehet, akkor ne kelljen érdemi és eredményes tárgyalásokat folytatni". Szerinte a "kiválasztottakkal folytatott paktumpolitika" nem lehetséges egy demokratikus jogállamban.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.