Csak politikai kommunikáció a nemzeti konzultáció

Ma délelőtt, miközben egyre többekhez kézbesíti ki a Posta a múlt héten meghirdetett újabb nemzeti konzultáció kérdőíveit, órákkal azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő bemutatná hivatalosan is a kérdéseket, a parlamentben folytatódik a tranzakciós illetéket, valamint a biztosítási adót bevezető törvényjavaslatok tárgyalása. Pedig ezek azok a törvények, amelyekről most kérnék ki az emberek véleményét – mégis úgy tűnik, hamarabb lesz kész törvény, mint hogy a kérdőívek visszaérkeznének a kormányhoz.

Nem egyedi persze ez a helyzet, a korábbi, a szociális kérdésekre fókuszáló konzultációs körben a tíz kérdés közül kilencben olyan eredmény jött ki, amelyről addigra már vagy el is készült a kormányzati koncepció, vagy már törvényt is elfogadtak a parlamentben. Látványosan nem várják meg most az emberek véleményét arról sem, hogy szociális szövetkezeteket érdemes-e felállítani. Épp múlt csütörtökön, egy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette a konzultáció újabb körét, benne az erről szóló 12. kérdéssel, különítettek el 12,5 milliárdot erre a célra.

Újdonságként egyedül a 2. kérdés szolgálhat a 16 közül, amely arról szól, kelljen-e adó- és járulékmentessé tenni azoknak a bérét, akik már nyugdíjba mehetnének, de még dolgoznak. Minden más kérdésről közismert a kormányzati álláspont. Sőt, azt például, hogy támogassák-e kiemelten a fiatal anyák munkába állását, vagy hogy kapjanak-e adókedvezményt az új munkahelyeket létrehozó cégek, már el is döntötte a kormány.

Felmerül a kérdések közt a szabad vállalkozási zónák kialakítása is, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már egy nagyobb koncepció keretében mutatott be idén tavasszal – igaz, akkor folytatása nem lett a víziónak. A miniszter régóta hangoztatott ötletét visszhangozza az a kérdés is, amely arról szól, legyen-e sok kulcsos az áfa: Matolcsy már idén is felvetette azt, hogy öt különböző kulcs legyen, de már a 2010-es választás előtt is előállt ezzel.

Ez a kérdőív egy kommunikációs eszköz – véli Kiszelly Zoltán elemző. Mint lapunk kérdésére elmondta, a hazai politikán kívül egy dolog miatt lehet igazán fontos: ha a június 22-i Ecofin-értekezlet előtt, amelyen a magyar gazdaságpolitika is szóba fog kerülni, beérkezik kellő számú, a kormányt támogató válasz, akkor ott ezzel is demonstrálhatja, hogy van támogatottsága a kormányzati terveknek.

A legfontosabb kulcskérdés az elemző szerint az, hogy hányan küldik vissza a kérdőíveket. Az Kiszelly szerint csúfos, hogy legutóbb egymillióan válaszoltak, hiszen a közvélemény-kutatások szerint körülbelül másfélmillió támogatója van a Fidesznek. Ez a másfélmillió az a határ, ami felett ő sikeresnek minősítené a konzultációt kommunikációs szempontból, az alatt akár vissza is üthet az érdektelenség. „Apátia van, az emberek ismét csalódtak a legutóbbi választás után, és ez igaz nagyon sok 2010-es Fidesz-szavazóra is” – mondta Kiszelly, aki szerint a kérdőívek arra jók lehetnek, hogy sokakkal ismertessék meg a kormány gazdaságpolitikai szándékait. Ezen kívül egy fontos célt lát a Fidesz előtt: megnyerni, de legalábbis semlegesíteni a nyugdíjasokat. Erről szól az utolsó kérdés, amely azt kérdi, erőteljesen sugallva a választ, hogy meg kell-e védeni a nyugdíjak vásárlóértékét a válság alatt is.

A kérdések:

1. Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére.

2. Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni a bérét azoknak, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.

3. Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a családokat.

4. Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.

5. Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével.

6. Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét.

7. Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre.

8. Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól.

9. Vannak, akik szerint a munkanéküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést.

10. Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat.

11. Vannak akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok  profitérdekeltek.

12. Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások.

13. Magyarország sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért.

14. Vannak, aki úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafetéria rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek.

15. Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont megasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség.

16. Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség.