Esély van arra, hogy Magyarország még az idén kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának szerdai ülésén.
Kiemelte: a Brüsszelnek elküldött konvergenciarogram várhatóan abban is segít, hogy az ECOFIN június végi ülésén olyan kedvező határozat szülessen, amelynek értelmében az EU pénzügy- és gazdasági miniszterei megváltoztatnák azt a korábbi uniós döntést, amely a Magyarország szánt kohéziós pénzek kiutalásának felfüggesztésére vonatkozik.
Az államtitkár hozzátette: az ország trendfordulóhoz érkezett, a konvergenciaprogram lezárja a költségvetés konszolidációját, stabilizálja az államháztartást, erősíti a befektetői bizalmat.
Cséfalvay Zoltán elmondta: a kormány április 23-án küldte el Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programot, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program, ennek révén Magyarország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól.
Az államtitkár szólt arról, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal, 2013-ban pedig 600 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az első és a második Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeként pedig tovább csökken az államadósság mértéke, amely az elmúlt 2 év intézkedéseinek köszönhetően már 1 százalékponttal mérséklődött.
Az NGM államtitkára arról is szólt: a konvergenciaprogram is kitér arra, hogy az államháztartás pozícióját a jövőben javító intézkedések közül az egyik legnagyobb tételt a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése jelenti, amelytől 130-228 milliárd forint bevételre számít a kabinet. Hozzáfűzte: ez az új közteher széles bázist fed le, és 0,1 százalékos mértéke igen alacsony.
Kiemelte: valamennyi jövőre tervezett adó illeszkedik a kormány adóelképzeléseihez, amelynek alapja a fogyasztási adók szerepének erősítése, illetve a munkára, a foglalkoztatásra rakodó közterhek csökkentése. A testület ülésén - amelyen a bizottság szocialista tagjai nem vettek részt - az ellenzéki honatyák közül Balczó Zoltán (Jobbik) kifogásolta, hogy a konvergenciaprogram kialakításába nem volt beleszólása a parlamentnek. Úgy vélte, meg kellene vizsgálni, vajon mi a társadalmi haszna annak, hogy a következő években a GDP-hez mérten 2,5, majd 2,2 százalékra kívánja levinni a kormány az államháztartási hiányt.
Braun Márton (Fidesz) arról szólt, hogy a költségvetés konszolidálása után jobban ki kellene használni az uniós forrásokat, remélhetőleg a fejleszté politika kerül a jövőben előtérbe.
AZ NGM államtitkára elmondta: ha a GDP arányos államháztartási hiány évente 2,8 százalék alá csökken, az azt eredményezi, hogy az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya mérséklődik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.