Ez az a helyzet, amikor nem halogathatjuk az IMF-megállapodást

A görög választási eredmények rámutattak arra, hogy az évek óta tartó megszorítások hatására még a kívülről nézve racionális tűnő forgatókönyvek ellen is képes szavazni a választók többsége. A legfrissebb gazdasági adatok szerint az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke. Ezzel Európában a legrosszabb adatot produkáltuk.

Ugyancsak negatív hatású az inflációnk, mivel a környező versenytársaink közül nálunk a legmagasabb (5,7százalék) a mértéke. Ha csak a Visegrádi-tagállamokat nézzük, ott ez az adat 3,5-4% között ingadozik. Egyedül a munkanélküliségi ráta tekintetében pozitívabb a helyzetünk, mivel az ötödik legalacsonyabb a munkanélküliek aránya hazánkban a korábban vizsgált országok között.

Egyértelmű, hogy Magyarország gazdasági stabilitása erősen ingatag még a versenytársainkéhoz viszonyítva is. Hiába sikerült egy többé-kevésbé elfogadható konvergencia programot elfogadnia a kormánynak, az utóbbi hetek adatai mutatják, hogy már egyre kevésbé vagyunk urai az országot befolyásoló folyamatoknak. Jó példa erre, hogy 16 százalékkal nőtt a magyar csődkockázati felár a görög választási eredmények nyilvánosságra kerülése óta, és 8-9 forintot is romlott az euróhoz képest a magyar forint értéke. Mindez úgy, hogy a hazai folyamatok nem indokoltak ilyen változásokat, azaz egyedül a görög események miatti nemzetközi bizonytalanság változtatta meg negatív irányba Magyarország megítélését.

A Policy Agenda szerint lényegében két forgatókönyvre szűkíthetők le az elkövetkező két hónap eseményei. A „horror” forgatókönyv szerint a június 17-ei görög választásokon megint patthelyzet alakul ki, vagy azok az erők kapnak kormányzó többséget, amelyek ellenzik az EU-val kötött korábbi pénzügyi stabilitási megállapodást. Ez pedig egyértelműen a görög államcsőd kezdetét jelenti. Ebben a helyzetben azonnal megnő Magyarország iránt is a bizalmatlanság, amely megjelenik a forint árfolyam romlásában. A kezdeti sokkot tompíthatja, hogy a június 22-ei ülésén az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei vélhetően jóváhagyják a magyar konvergencia programot, és ezzel feloldják a kohéziós források zárolását, és közelségbe kerül a túlzott deficit eljárás megszűntetése is, valamint megkezdődhetnek az EU/IMF-vel a hiteltárgyalások.

Amennyiben ez nem lesz elegendő a befektetői bizalom stabilizálására, akkor Magyarország elemi érdeke lesz a nemzetközi szervezetekkel egy szinte azonnali megállapodás megkötése, és ezzel egy pénzügyi védőháló biztosítása a gazdaság számára.

A második, „stabilitás” forgatókönyvben azzal számolnak, hogy a görög parlamentben végül azok a pártok szereznek többséget, amelyek elfogadják a válság megoldására eddig kidolgozott megállapodásokat, intézkedéseket. Ezáltal folytatódhat az a politika, amely biztosítja a görög gazdaság talpon maradását, és ennek hatására nem lesz olyan bizalmi vákuum a pénzpiacokon, amely Magyarországot súlyosan negatívan érintené. Ebben az esetben a június 22-ei pénzügyminiszterek tanácsa által adott támogatást követően, egy nyugodtabb légkörben lehet tárgyalnia a magyar kormánynak az EU/IMF küldöttségével, és akár ősz elejéig is lesz idő a megállapodásra.