Kaotikus szabálysértési jogkörök a megyei kormányhivataloknál

Egyre magasabbra tornyosuló iratkupacok, bosszús ügyfelek, és ha lehet, még bosszúsabb ügyintézők jelzik, hogy finoman szólva sem zökkenőmentes az élet a megyei kormányhivataloknál. A legutóbbi komoly változáshoz ezekben a hetekben kell alkalmazkodni: az április 15-e után indult szabálysértési ügyeket a parlament áthelyezte a települési jegyzőktől a megyei kormányhivatalokhoz. Ahol próbálnak is megfelelni a követelményeknek, ám információink szerint több helyen is erős kapacitásbeli problémákkal küzdenek.

Az új szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy az általános szabálysértési ügyekben a megyei kormányhivatalnak kell eljárnia a jegyző helyett. Az a kitétel, hogy csak az általános szabálysértésekről van szó, azt is jelenti, hogy ami eddig rendőrségi jogkör volt, az az is marad, és amiért elzárás is kiszabható, arról a városi bíróság dolga dönteni. Sok olyan feladat viszont, amelyet eddig a településeken belül kellett kezelni, most megyei szintre került át. Olyan helyzetekben is a megyei kormányhivatal dönthet például, mint egy köztisztasági szabálysértés vagy adott esetben egy szabálytalan parkolás.
Ez pedig információink szerint nem egy helyen jelent nehézséget.

Nem csupán azoknak, akik akár bejelentőként, akár szabálysértőként érdekeltek egy ügyben, és a saját településük helyett a megyeszékhelyre kell utazniuk az ügyintézésért; úgy tudjuk, hogy a hivatalokban sem mindenütt volt egyszerű alkalmazkodni a hirtelen megnőtt feladatmennyiséghez. A kormányhivatalok hivatalos kommunikációja szerint problémamentes az átállás, ugyanakkor lapunk több hivatal dolgozóitól is úgy értesült, hogy nagyobb elmaradásba kerültek. Olyan megyei kormányhivatalról is esett szó – igaz, ezt helyben nem erősítették meg –, ahol a szabálysértési ügyeket a kapacitáshiány miatt olyan frissen végzett jogásznak kell elvégeznie, aki ebben a munkakörében találkozott először ilyen feladattal.

Hatékony menekülőút lehet a kaotikus helyzetek elől az, ha csak névleg szervezik megyei szintre az ügyintézést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt az egyik az elsők közt, ahol ezzel megpróbálkoztak. Ott a kormányhivatal szétbontotta és alsóbb szintre delegálta a szabálysértési ügyeket, megyeszerte tizenhárom kirendeltsége intézi a feladatokat, szinte mindenütt a polgármesteri hivatalban – vagyis a kisebb településeket kivéve a helyszín sem változott, egyedül az ügyintéző személye. A cél a kormányzati kommunikáció szerint az, hogy az ország 173 településén lévő kirendeltségekben lehessen hamarosan ezeket a feladatokat ellátni. Vagyis a települések és a megyék után valószínűleg 2013. január 1-jétől tíz hónapon belül már a harmadik közigazgatási szinthez, az akkor létrejövő járásokhoz kerülnek át a szabálysértési ügyek.

Úgy is nehezen átlátható a helyzet, hogy az átmenetre talán lett volna idő: már tavaly decemberben elfogadták a szabálysértési törvényt, és áprilisban lépett csak hatályba. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez elég volt-e, de az biztos, hogy a járások feladatkörének rendezésére sem maradt már sok hátra.

Az olyan eljárásokban viszont, ahol eddig nem törvény, hanem önkormányzati rendelet alapján büntettek, a települések kötelesek visszavonni a szankciókról szóló rendeleteiket, ez pedig könnyedén vezethet újabb kaotikus helyzetekhez. A szabálysértési törvényben azt rögzítették, hogy kizárólag törvény rendezheti, mi számíthat szabálysértésnek, sok mindent viszont korábban az önkormányzatok soroltak ebbe a körbe, kvázi közmegegyezés alapján, vagy legalábbis csak kisebb eltérésekkel. A parkolás vagy épp a közterület-használat több szabálya is ebbe a körbe tartozik, de szintén városi szinten szabályozták eddig a koldulást, állattartást. Most egyes jogértelmezés szerint büntetni sem lehetne, amíg nem rendezik a helyzetet valahogyan, és ha a bírósági gyakorlat is ezt a vélekedést támasztja alá, akkor várhatóan át kell írni a szabálysértési törvényt.

Május 1-jétől ugyanis az Országos Mentőszolgálat irányítja ezeket a feladatokat is. A Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete közleményt adott ki, amely szerint ezek után egy ideig már a mentés biztonsága is veszélybe került, akkora volt az összevonás után a telefonvonalak túlterheltsége. A betegszállítást megrendelő telefonokat is automatikusan a központi számra irányították át, azok pedig az egyesület szerint egyszerre nem voltak képesek ezt és a mentőhívásokat is kezelni.

Az érintett Nemzeti Erőforrás Minisztérium minderre reagálva közleményben jelezte: a betegszállítás irányítása szerintük biztonságos, az ­újonnan bevezetett rendszer pedig lehetővé teszi a mentés és a betegszállítás feladatainak teljes körű összehangolását, az esetleges párhuzamosságok elkerülését. A magán-betegszállítók kapacitásaira azonban hosszú távon is számítanak – tették hozzá.

Május 1-jétől ugyanis az Országos Mentőszolgálat irányítja ezeket a feladatokat is. A Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete közleményt adott ki, amely szerint ezek után egy ideig már a mentés biztonsága is veszélybe került, akkora volt az összevonás után a telefonvonalak túlterheltsége. A betegszállítást megrendelő telefonokat is automatikusan a központi számra irányították át, azok pedig az egyesület szerint egyszerre nem voltak képesek ezt és a mentőhívásokat is kezelni.

Az érintett Nemzeti Erőforrás Minisztérium minderre reagálva közleményben jelezte: a betegszállítás irányítása szerintük biztonságos, az ­újonnan bevezetett rendszer pedig lehetővé teszi a mentés és a betegszállítás feladatainak teljes körű összehangolását, az esetleges párhuzamosságok elkerülését. A magán-betegszállítók kapacitásaira azonban hosszú távon is számítanak – tették hozzá. -->