Tavaly ez a mutató a KSH adatai szerint tovább süllyedt; az idén azonban – mint arról az NGM a Világgazdaságot tájékoztatta – a gazdasági válság elhúzódása miatt kismértékű növekedésre számíthatunk, aminek eredményeként a GDP-arányos adóbevétel várhatóan a 2010-es szint körül fog alakulni. A tárca előrejelzése szerint 2013-tól – a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései nyomán – ismételten mérséklődik az adócentralizáció.
Az átlagos fogyasztási adóráta – a fogyasztási adókból származó teljes bevétel és a háztartások teljes fogyasztásának aránya – 2010-ben 27,2 százalék volt Magyarországon, 0,2 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a mutató 3 uniós tagállamban volt magasabb, mint hazánkban: Dániában (31,5 százalék), Svédországban (28,1 százalék) és Luxemburgban (27,3 százalék).
Mivel az új adók döntően a fogyasztást terhelik, nem kizárt, hogy hamarosan EU-dobogós lesz a magyar adat.
A személyi jövedelemadóból befolyt bevétel 2010-ben a GDP 6,5 százaléka, az előző évben ez az adat 7,4 százalék (2004-2005-ben pedig 6,6 százalék) volt. Még nagyobb arányban csökkent a társaságiadó-bevétel: ebből az adónemből 2010-ben a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeg folyt be, ez a mutató csak Lettországban és Litvániában volt alacsonyabb.
Az Eurostat és a KSH számai
2010-ben az adóterhelés az Eurostat szerint 37,7 százalék, a KSH adatai szerint 37,58 százalék volt, és ugyanez – a GDP 0,12 százalékára rúgó – különbség érhető tetten a 2010-es áfabevételekről készített kimutatások között is. Az eltérést az áfaalapú hozzájárulás elszámolása magyarázza – tájékoztatta lapunkat az NGM. A KSH ugyanis – szemben az Eurostattal – az áfabevételek összegéből levonja az EU felé teljesített befizetésünket (2010-ben 32,9 milliárd forint), és ezt a tételt a kiadások közül is kiveszi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.