A hazai makronaptárban nem hemzsegnek a bejegyzések, a hét első – és egyetlen – adatát csütörtökön teszi közzé a KSH, amelyből kiderül, miként alakult a kiskereskedelmi forgalom márciusban. A volumen februárban 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól; a konszenzus szerint márciusban már „csak” 0,8 százalékos volt a visszaesés. Az elemzők nem tartják kizártnak, hogy a múlt héten közzétett szerény GDP-adatok részben a lakossági fogyasztás visszaesésével magyarázhatók, amiben a magas infláció is szerepet játszhat.
Míg a felhasználási oldalon feltehetően a fogyasztás, addig a termelői oldalon az építőipar hozzájárulása lehetett a „legnegatívabb”, az első negyedév egészében a termelés 11,2 százalékkal maradt el a 2011. január-márciusitól. Az Európai Unió egészében az ágazat februárban 9,4 százalékkal zsugorodott, az Eurostat a márciusi adatsort hétfőn teszi közzé.
Kedden délután publikálja fogyasztói bizalmi indexének májusi értékét az Európai Bizottság. A mutató január óta mínusz 20 környékén tartózkodik: január mínusz 20,3, február-március mínusz 19,1, április mínusz 19,9.
Az Egyesült Államokból kedden és szerdán áprilisi lakáspiaci adatok futnak be. A használtlakás-eladások évesített üteme márciusban az előző hónaphoz képest 2,6 százalékkal, 4,48 millióra csökkent. (5 millió feletti adatot utoljára tavaly szeptemberben láttunk.) Az újlakáseladások száma is csökkent márciusban: az évesített ütem a februárihoz képest 7,1 százalékkal, 328 ezerre esett. (A lakáspiaci trendet jelzi, hogy ez a mutató 2007 májusában még 930 ezer volt.) – A használtlakás-eladás adatsor kedden, az újlakásmutatók szerdán érkeznek, az előbbit 4,65 millióra, az utóbbit 338 ezerre várja a piac.
Szerdán a japán jegybank bejelenti, hogy az alapkamat továbbra is 0,1 százalék.
Csütörtökön megismerjük Németország és az Egyesült Királyság részletes GDP-adatait. Az előzetes becslésből már tudjuk: Európa lokomotívja elkerülte a recessziót, a 2011 negyedik negyedévi 0,2 százalékos (negyedéves) zsugorodást január-márciusban 0,5 százalékos bővülés követte. Az Unió eurózónán kívüli legnagyobb gazdaságának nem sikerült ez a mutatvány: a tavaly év végi mínusz 0,3 százalék után újabb, 0,2 százalékos visszaesésről számoltak be a londoni statisztikusok.
Csütörtökön indexekben sem lesz hiány: a Markit az európai beszerzési menedzser indexek (BMI) májusi előzeteseit, az Ifo a német hangulatot számszerűsítő mutatókat teszi közzé. Az eurózóna egészében mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatószektor BMI-je a zsugorodást a bővüléstől elválasztó 50-es szint alatt járt áprilisban: az előbbi 45,9, az utóbbi 46,9 volt; májusra rendre 46,1-et, illetve 47,2-t valószínűsítenek az elemzők.
Az Ifo üzleti környezet indexe áprilisban 109,9 volt, a piac nem számít arra, hogy a müncheni piackutatók a hangulat javulásáról számolnak be, a konszenzus 109,5.
A csütörtöki amerikai makroadatok közül a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományának áprilisi alakulásáról szóló adatsort emelhetjük ki. Márciusban az előző hónaphoz képest 4,0 százalékkal csökkent a volumen, áprilisban ezt 0,4 százalékos emelkedés követhette (az üveggömbök szerint).
Pénteken sem maradunk amerikai hír nélkül: megtudjuk, mennyi a Reuters/University of Michigan fogyasztói bizalmi indexének végleges májusi értéke. A 77,8-es előzetes adatot a várakozások szerint 0,1 ponttal módosítják fölfelé.
A háromnapos ünnep előtt két áprilisi lengyel makroadat is színesíti a kínálatot. A kiskereskedelmi forgalom éves bővülésének üteme a márciusi 10,7 százalékról 9,3 százalékra, a munkanélküliek aránya pedig 133 százalékról 12,9 százalékra csökkent – az elemzők szerint.
Lassan véget ér a gyorsjelentés-szezon, néhány ütős jelentésre azonban még számíthatunk a héten: CIG Pannónia, Pfizer, Ryanair (hétfő), Dell, Gazprom (kedd), SABMiller, Szeversztál (csütörtök), Gorenje (péntek).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.