A városokon csattan az ostor
Azonban nem ennyire vegytiszta a helyzet: a tanárok bérét valóban az államnak kell fizetnie ezek után, ám az infrastruktúráért már a városok lesznek a felelősök. Azaz hiába mondják azt, hogy az iskolaátvétellel sokat segít az állam, ez egyértelműen csak azokon a helyeken jelenthető ki, ahol az önkormányzat annyira szegény, hogy a tanárok fizetését is alig tudnák kigazdálkodni, eszközbeszerzés, netán felújítás pedig lehetetlen.
Szintén sokat jelenthetett volna az okmányirodák állami átvétele is. Egy bevételt nem termelő feladatkörről van szó (a legtöbb okmányért csak az előállítási díjat, vagy még annyit sem kell fizetni), ellenben a dolgozóknak fizetni kell, az épületeket fenn kell tartani, általában nem is olcsón. Az első terv szerint ezek most a járásokhoz kerültek volna át, így erre sem kellene költeniük a városoknak. Csakhogy egy újabb módosítás szerint az ingatlan marad az önkormányzatoké, amelyek kötelesek lesznek ingyenes használatot biztosítani a járási hivatalnak.
Komoly változást hoz, hogy ezentúl a segélyek közül sokat államilag osztanak ki, csak az olyan szociális támogatásokat kell a városoknak fizetniük, amelyek nem alanyi jogon járnak, hanem van mérlegelési lehetőség. Vagyis összegezve, a helyzet több mint bonyolult: sok feladat elkerül a városoktól, ám többnél ezek közül csak a dolgozók bérköltségétől szabadulnak meg, az infrastruktúra fenntartásától nem. Ha igaz lenne, amit a kormány állít a támogatás ezzel arányos csökkentéséről, akkor ez azt kellene jelentse, hogy településenként átlagosan a kiadások mintegy negyven százalékát teszik ki az államhoz átkerülő kiadások. Ez viszont csupán a legszegényebb településeken van így.
Nehezíti az összehasonlítást az is, hogy az önkormányzati törvény változása miatt lehetetlen pontosan egymás mellé állítani az idei büdzsé számait a jövő évivel, és levonni az egzakt végkövetkeztetést. A települések finanszírozása ugyanis alapjaiban változik meg: eddig normatívákat utalt nekik az állam, ezek után feladatfinanszírozás következik. Vagyis amíg most még viszonylag szabadabban bánhatnak a települések a rájuk bízott állami pénzzel, ám mellé kell tenni a saját forrásaikból is valamennyit, addig jövőre már szigorúan meghatározott feladatokra kapnak támogatást az államtól.
Tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy nemcsak olyan támogatást vesz el tőlük a kormány, amely már most fillérre pontosan ismert mértékű, hanem az egyéb bevételeiket is csökkentik. A személyi jövedelemadóknak idén még a 8 százalékát a települések kapták meg, ez az előzetes tervek szerint ebben az évben összesen mintegy 113 milliárdot jelent számukra, 2013-ban ez a tétel teljes egészében átkerül az államhoz. A gépjárműadót eddig az önkormányzatok kapták meg, ezután csak a 40 százalékát tarthatják meg, becslés szerint mintegy 45 milliárddal lehet így kevesebb. Az illetékbevételeket is teljes egészében magához irányítja az állam, ám ezt valószínűleg nem is fogják támadni, mivel az iratok kiadását finanszírozzák belőle, ami most már állami feladat lesz.
Krízis mégsem várható, legalábbis önkormányzati szinten, persze csak ha a mostani helyzetet nem tekintjük kritikusnak már a változtatások előtt – sokan már ezt is akként jellemzik. Az önkormányzatok ugyanis a korábbinál szélesebb jogkört kapnak arra, hogy helyi adókat vessenek ki. Igaz, ezt csak ott lehet megtenni, ahol van még miből elvenni, és valószínűleg másfél évvel a választás előtt nem sok polgármester fog örülni egy ilyen kényszernek. Ez is az egyik fontos oka lehet annak, hogy még a nyári szünet előttelfogadtatnák a büdzsé fő számait: 75 parlamenti polgármestert kell meggyőzni, hogy ne puhítsák fel a tervet.
Budapest: jegelik a taxirendeletet, titokzatos sor a büdzsében
A központi költségvetésben egy nem részletezett 35 milliárd forintos tétel is szerepel szerkezetátalakítási tartalékként. Kimaradt viszont a büdzséből az a szintén 35 milliárdos sor, amelyet az önkormányzatoknak szántak korábban a városokon belüli tömegközlekedésre. Többen felvetették: a kettő lehet egy és ugyanaz, csupán egy ilyen névvel nem kellene Budapestnek automatikusan kiadni az összeget. Idén 32,3 milliárd jár a BKV-ra, ezt 22 milliárdra akarták csökkenteni, a többin kell osztozkodnia minden vidéki nagyobb városnak. Hacsak nem ugrik meg háromszorosára a vidékiek finanszírozási igénye, joggal feltételezhető, hogy mégis többet kapna a főváros annál, amennyi az első tervekben szerepelt.A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén eldőlt, hogy egy ideig jegelik azt az ötletet, amely szerint díjat szedhetnének a Budapest szó használata után, és a taxirendeletet is levették a napirendről. Döntöttek viszont arról, hogy a főváros birtokba veheti a CET épületegyüttesét, illetve hogy megrendelik a BKV-tól a dunai hajószolgáltatást, a három járat csúcsidőben óránként közlekedne.
A délelőtti közgyűlés után a BRFK házkutatást tartott a Városházán. A fővárosi tulajdonú Parking Kft. szerződéseinek ügyében vizsgálódtak. A rendőrség közlése szerint okirati bizonyítékokat foglaltak le. Tarlós István közölte: 2010 előtti ügyről van szó.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén eldőlt, hogy egy ideig jegelik azt az ötletet, amely szerint díjat szedhetnének a Budapest szó használata után, és a taxirendeletet is levették a napirendről. Döntöttek viszont arról, hogy a főváros birtokba veheti a CET épületegyüttesét, illetve hogy megrendelik a BKV-tól a dunai hajószolgáltatást, a három járat csúcsidőben óránként közlekedne.
A délelőtti közgyűlés után a BRFK házkutatást tartott a Városházán. A fővárosi tulajdonú Parking Kft. szerződéseinek ügyében vizsgálódtak. A rendőrség közlése szerint okirati bizonyítékokat foglaltak le. Tarlós István közölte: 2010 előtti ügyről van szó. Jövőre átveszi az állam az iskolákat, de az infrastruktúráért a városok lesznek a felelősök. Bonyolult matematika -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.