Bizonytalanság az adók körül

Az elmúlt hetekben több fontos adópolitikai ügyben is kiderült: egyelőre nem világos, mit akar a kormányzat. Hogy ezekben nyáron nincs még döntés, az természetesnek tekinthető, de kérdés, hogy az esetleges változások miként érintik majd az elvileg már kész 2013-as költségvetést.

Helyes, ha a kormány a költségvetési stratégiát időben elkezdi tervezni, de a bizonytalanság miatt borítékolható, hogy az idő előrehaladtával számos ponton változtatni kell a terveken – fejtette ki a Világgazdaságnak Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, aki szerint sokkal fontosabb, hogy hajlandó lesz-e a kabinet lejjebb szállítani a keretet adó növekedési mutatókat, a tervezet ugyanis csak így válhat hitelessé. A bizalmat ugyanakkor nem konzervatív fiskális célkitűzésekkel, hanem konkrét intézkedésekkel lehet csak erősíteni. Ha megint unortodox, torzító jellegű lépések jönnek, akkor a hitelesség menthetetlenül elvész. Könnyen megragadható lehetőségek viszont már nincsenek, így félő, hogy a kormány nem változtat az irányvonalon – figyelmeztetett a szakember.
A 2013-as költségvetési törvényjavaslatot, amelyről a Költségvetési Tanácsnak (KT) június 11-ig kell véleményt mondania, június 15-én nyújthatja be a kormány az Országgyűlésnek. A keretszámokat már május közepe óta ismerjük: a terv 1,6 százalékos GDP-növekedéssel, 4,2 százalékos átlagos inflációval, 8,8 százalékos export- és 8 százalékos importbővüléssel és 299,40 forintos átlagos euróárfolyammal számol.
A részleteket június közepéig nem hozzák nyilvánosságra, de gyanítható, hogy nem csupán a nagyközönség van bizonytalanságra ítélve. Ezt jelzi többek között a „földadóról”, azaz a spekulációs céllal, illetve a kormányzati birtokszándékokkal ellentétes földszerzésekre kivetett fizetési kötelezettségről szóló adok-kapok. A vidékfejlesztési tárca vitaanyagát a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk megkeresésére „nem kormányzati álláspontnak” nevezte. Még az idén várhatók tehát belső összetűzések az ügyben, ugyanakkor a jövő évi büdzsének nem mindegy, hogy létrehoznak-e egy új – a koncepció alapján nagyságrendileg egyébként egyelőre becsülhetetlen – adót vagy sem. Ugyanígy megváltoztathatja az elvileg kész költségvetést az évi 200 milliárdos nagyságrendű bevételt jelentő eva átalakítása – erről szintén nem tudni még semmit –, továbbá több más tétel is. Nem világos például, hogy mi lesz a minimálbérrel vagy az élőmunka terheivel. Orbán Viktor kormányfő a nyilatkozatok szerint előbbit emelni, utóbbit csökkenteni akarja. A legutóbbi minimálbéremelés miatti elbocsátások költségvetési hatását – kisebb szja-bevétel, nagyobb szociális kiadás – szakértők évi tízmilliárdos nagyságrendre becsülték, míg egy öt százalékpontos esetleges járulékcsökkentés 300 milliárdos kiesést jelenthet a büdzsének. Mindeközben az NGM a pályakezdők minimálbérének csökkentését szorgalmazza, vagyis még nem kristályosodott ki a végleges terv 2013-ra.
Míg az új adók jól tervezhetőek, a nagyságrenddel nagyobb tételt jelentő áfabevételekre ez nem feltétlenül igaz. Tavaly például a 2558 milliárd forintos eredeti előirányzatot a kormány az év közepén 2489 milliárdra csökkentette, a tényleges adat pedig az utóbbitól is elmaradt közel 8 százalékkal. Az idei előirányzat 2722 milliárd forint, amelynek teljesíthetősége szempontjából az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi véleménye szerint „a makromutatók kedvezőtlen alakulása kockázatot hordoz”.
Számolni kell további kockázatokkal is: sokmilliárd forintba kerülhet például az elektronikus útdíjrendszer többször is halasztott kiépítésének további csúszása. A BKV-ra a napi.hu tegnapi értesülése szerint az eddigi 30 milliárd helyett egy forintot sem adna jövőre az állam, miközben a dugódíj és az elektronikus útdíj csak tízmilliárd forint többletbevételt jelent. Így ha a régi szokás szerint a főpolgármester ismét a kormányhoz fordul gyorssegélyért, az tízmilliárdos nagyságrendű összeget jelenthet.
Gazdaságdiplomáciai szempontból ugyanakkor hasznos, ha Brüsszel felé lesz mit mutatni a következő néhány, akár sorsdöntőnek is mondható héten. Ezzel érvelt a kormányfő is: Orbán Viktor azt mondta, így szeretné bemutatni a kormány terveit az Európai Uniónak. Emellett a kabinet vélhetően arra is számít, hogy az IMF kevésbé vehemensen ad gazdaságpolitikai tanácsokat, ha a tárgyalóasztalra egy kész büdzsét is leteszünk.