- A hivatalos menetrend szerint május végéig meg kellett kapniuk a 2013-as költségvetés tervezetét. Rendben megérkezett?
- Igen, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól május 31-én, csütörtökön megérkezett az Állami Számvevőszékhez a részletes költségvetési törvényjavaslat, pénteken pedig a Költségvetési Tanács tagjaként személyesen is megkaptam a tervezetet.
- Tíz nap áll a Költségvetési Tanács rendelkezésére, hogy kialakítsa hivatalos véleményét. Mekkora erőket mozgósít az ÁSZ ebben az ügyben?
- Miután az adminisztrációra, illetve a mérlegelésre és a véleményalkotásra is időt kell hagyni, az Állami Számvevőszék erre kijelölt 45 munkatársának, akik egyébként az előkészítésben is részt vettek, 7-8 napja lesz az alapos vizsgálatra. Munkánkat segíti, hogy az ÁSZ az egyetlen olyan nem-kormányzati szerv, amelynek egész évben rálátása van a költségvetési folyamatokra, így nem nulláról kell elkezdenünk az áttekintést. Biztosíthatom, hogy határidőre el fog készülni az ÁSZ véleménye.
- Az Európai Bizottság jelezte: nem tartja elegendőnek a Költségvetési Tanács hatáskörének bővítését a korábban sokat kritizált jelentős szűkítés után.
- Őszintén szólva nem értem a brüsszeli kritikát. Sok olyan csőd közeli helyzetben lévő ország van, amelyben egyáltalán nincs költségvetési tanács. A magyarországi intézmény ráadásul a világon egyedüliként valódi vétójoggal rendelkezik, a Költségvetési Tanács utóbbi években lezajlott átalakítása nagyon komoly hatáskörbővítést jelentett.
- A szűk határidőkre gondolhattak, módosító indítványok esetében például csak egy munkanap áll a Tanács rendelkezésére.
- Az ÁSZ nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó, így ha a törvény egy napot ad a véleményalkotásra, akkor egy nap alatt kell véleményt mondanunk. A feszesre szabott határidő a Költségvetési Tanács elnökének lesz igazi kihívás, az ő felelőssége ugyanis a konszenzus megteremtése. Azt is el kell ismerni, hogy a hosszú határidők a törvényhozás munkáját lehetetlenítenék el.
- Az ÁSZ súlyát egyértelműen növelte az új számvevőszéki törvény, aminek következtében a Számvevőszékkel való együttműködés megtagadása január 1-je óta büntetőjogi kategória. Az esztergomi városvezetés, amely a tavalyi ÁSZ-ellenőrzést meghiúsította, az idén már többet kockáztatna.
- Az Országgyűlés tavaly tavasszal fogadta el az új ÁSZ-törvényt, mégpedig a sarkalatos törvények közül elsőként. A jogszabály jelentős előrelépést jelent a Számvevőszék jogosítványai, függetlensége és átláthatósága terén, és biztosítja, hogy ellenőrzéseinknek valódi következményei legyenek. Az ön által említett konkrét üggyel kapcsolatban valóban van jelentősége a dátumoknak. A Számvevőszék tavaly októberben, vagyis a büntetőjogi kitételek hatályba lépése előtt kezdte volna meg Esztergomban az ellenőrzést, így az együttműködés megtagadása akkor még nem járt különösebb következménnyel. Ha erre most kerülne sor, már komolyabb konzekvenciákkal kellene számolnia a felelősöknek. A felelősségre vonást ugyanakkor továbbra is nehezíti, hogy az önkormányzatoknál a felelősségi viszonyok nem egyértelműek.
- Debrecenben sem volt sokkal könnyebb dolguk.
- Debrecenben ilyen jellegű problémák egyáltalán nem voltak, a jelentésünk értelmezésében volt kisebb nézeteltérés. Az ottani tapasztalatok azonban jó úton vannak a hasznosulás irányába, mégpedig az államszámviteli rendszer átalakítása terén. Ez a mindennapi problémáktól távol eső területnek hangzik, miközben egy nagyon fontos állami funkció működtetéséről van szó. Debrecenben – ahogy számos más önkormányzatnál is – hat hétig tartott, amíg az általunk kért adatokat előkeresték. Ez gyorsabban is mehetett volna, ha az állami számvitel eredményszemléletű lett volna: a jelenlegi, pénzforgalmi szemléletű rendszer ugyanis nem ad valós képest az önkormányzatok vagyoni, és így összpénzügyi helyzetéről, miközben többek között az értékvesztés elszámolását sem teszi lehetővé. A jó hír az, hogy az ügyet Kósa Lajos polgármester is felkarolta, a debreceni nehézségek tehát lehet, hogy az állami számviteli rendszer megváltoztatásának kezdetét jelentik.
- Változik a párttörvény is? Az ÁSZ az MSZP, az LMP és a Jobbik gazdálkodásáról szóló jelentések mindegyikében javasolják a közigazgatási és igazságügyi miniszternek a törvény felülvizsgálatát.
- Fel is ajánlottuk Navracsics Tibor miniszter úrnak az együttműködésünket. Az a beszámolóminta ugyanis, amelyet a pártoknak ki kell tölteniük, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredménykimutatás követelményeinek, a párttörvény és a számviteli törvény között nincs összhang.
- Hamarosan kiderül, mennyire veszi komolyan az ÁSZ javaslatát a minisztérium. A pártok miként reagáltak a megállapításokra?
- Megérkeztek az intézkedési javaslatok. Ez azonban január 1-je óta kötelességük is: az ellenőrzött szervezet vezetőjének intézkedési tervet kell összeállítania, és azt harminc napon belül az ÁSZ elnökének el kell küldenie. Korábban, a régi számviteli törvény hatálya alatt az ellenőrzött szervezetek – a kormányt is beleértve – mindössze nagyjából 70 százalékos arányban reagáltak ilyen módon a javaslatainkra.
- Az önkormányzatoknak a pártoknál is komolyabb házi feladatot kaptak a Számvevőszéktől.
- Tavalyi ellenőrzésünk, amelynek eredményeit áprilisban hoztuk nyilvánosságra, megmutatta: az önkormányzatok gazdasági helyzete az elmúlt években egyértelműen romlott, a hitelállomány 2007 és 2010 között közel 80 százalékkal nőtt, miközben az állami támogatás csökkent. A városok sorra vették fel a hiteleket anélkül, hogy a visszafizetés módjára vonatkozóan terveket dolgoztak volna ki. Szembesülni kell azzal, hogy nem lesz több pénz, így ezt a problémát az alrendszeren belül kell megoldani: a kevesebb pénzt jobban meg kell becsülni sőt, kevesebb pénzből kell többet nyújtani. Nem lehet működési hiányt tervezni, az üzleti szféra legjobb szervezési és technológiai eredményeit pedig önkormányzati szinten is érvényesíteni szükséges.
- A hatékonyság növelése leépítésekkel járhat.
- Az ÁSZ-nak az a törvényben rögzített feladata, hogy ellenőrizze és elősegítse a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos és eredményes hasznosítását. A társadalmi feszültség enyhítése gazdaságpolitikai kérdés, a versenyképesebb gazdaságpolitika kialakítása pedig a mindenkori kormány felelőssége.
- A hiteleket gyakran az uniós projektek önrészéhez vették fel.
- Az uniós finanszírozásból megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló projektek alapvető hibája az előkészítetlenség volt. Kockázatelemzés, hatástanulmány, költségvetés nem készült, legtöbbször a „gombhoz varrták a kabátot”, holott ezeknél a pályázatoknál a tervezés költsége még el is számolható. Nem véletlen, hogy a pénzügyi keretek rendre éppúgy szűknek bizonyulnak, mint a határidők.
- Az idő viszont szorít, a 2013-ig lehívható uniós alap felénél járunk.
- Ez azt jelenti, hogy a jól előkészített projektekre van pénz. Abból kell kiindulni, hogy nem elkölteni, hanem befektetni kell a pályázati pénzeket, amelyek a közvélekedéssel ellentétben nem „ingyen pénzek”, hisz az önrész, a fenntartás és a működtetés, illetve a későbbi javítás és pótlás pénzbe kerül. Az ÁSZ ellenőrzései során feltárt korábbi kapkodás miatt azonban borítékolható, hogy egyre több beruházás végződik majd kudarccal, az elbukott projektek esetében a számlát pedig az adófizetőknek kell állnia.
- Az uniós – és más – projektek körül is sok szó esik a közbeszerzésekről, nem mindig pozitív kontextusban. Tervezi az ÁSZ ennek az intézménynek az alapos vizsgálatát? Elvégre a közpénzek és a közvagyon hasznosításáról van szó.
- Értetlenül állok a közbeszerzésekkel kapcsolatos megkeresések előtt, konkrét közbeszerzési ügyekben ugyanis a magyar jogrend alapján nem az Állami Számvevőszék, hanem a Közbeszerzési Hatóság, vagy – ha valóban bűncselekmény történt – az ügyészség és a rendőrség az illetékes.
- A 2012-es költségvetési javaslatról kiadott számvevőszéki véleményben ezt olvassuk: a makromutatók kedvezőtlen alakulása az áfabevétel teljesíthetősége szempontjából kockázatot hordoz. A makromutatók nem alakultak kedvezően, az első negyedévi GDP-adat vaskos negatív meglepetés volt.
- Legutóbbi, decemberi prognózisaink alapján úgy tűnik, hogy a költségvetés kézben tartható, az első negyedéves folyamatok alapján pedig nem látok a költségvetésre közvetlen veszélyt jelentő kockázatot. A kérdésre hamarosan hivatalosan is visszatérhetünk: július második felére elkészül a Költségvetési Tanács évközi jelentése, véleménye a költségvetési folyamatokról, amelyben ezt a kérdést is alaposan megvizsgáljuk.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.