Egyenes út a politikai unió felé?

23:02

A növekedési stratégia fontosságára François Hollande új francia államfő irányította rá az európai közvélemény figyelmét. Kérdéses, hogy a válsággal küzdő és a megszorítások miatt is a recesszió szélén táncoló uniós országoknak elegendőek lesznek-e az erre szánt források, az mindenesetre előremutató lehet, hogy egyáltalán pénzt szánnak a növekedés felpörgetésére.

A 120 milliárd euró részben az Európai Beruházási Bank (EIB) feltőkésítéséből áll, ez 60 milliárd eurót jelent. A szervezet által nyújtott hiteleken kívül a tagországok a fel nem használt strukturális forrásokból ugyancsak 60 milliárd eurónyit használhatnának fel erre a célra. A harmadik forrás az úgynevezett projektkötvény lehet, amely nem egyenlő a Merkel által élesen bírált európai kötvénnyel, hanem egy adott nagyberuházás esetében tenné lehetővé a közös adósságvállalást.

22:59

Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán csütörtök késő este elfogadták azt az intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki.

Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak.

22:40

"Komolytalan lenne meccsnézéssel megszakítani a munkát" - nyilatkozta az MTI tudósítása szerint egy diplomata Brüsszelben a csúcs helyszínén, cáfolva, hogy az uniós vezetők az euróválság megoldása helyett a német-olasz elődöntőt nézték. Mario Monti olasz miniszterelnököt a hírek szerint ez különösebben nem is érdekli. Angela Merkel azonban talán jobban járt így: a német válogatott ugyanis 2:1-re kikapott az olaszoktól.

19:05

Brüsszeli források csütörtöki közlése szerint még legalább egy évig Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök maradhat az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának, az úgynevezett Eurócsoportnak az elnöke. A témában várhatóan az európai uniós közös pénzt sajátként használó 17 EU-tagország állam- és kormányfői hoznak döntést pénteken, a teljes EU-csúcsértekezlet után tartandó különtalálkozójukon.

Juncker már három - egyenként két és fél éves - mandátumot töltött a fontos poszton: 2005 óta áll az akkor létrehozott Eurócsoport élén. A luxemburgi miniszterelnök korábban jelezte, hogy újabb mandátumot már nem kíván vállalni, de a jelek szerint a tagországok nem tudtak megállapodni utódlásáról. A posztra a legesélyesebb jelöltnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert tartják, de az ő támogatása sem egyöntetű.

Az Eurócsoport elnöki posztjának kérdését a tagországok állítólag a színfalak mögött más érzékeny ügyekkel igyekeztek összekötni. Ezek közé tartozik az európai szabadalmi bíróság székhelyének eldöntése is, amelynek halogatását a napokban több brüsszeli kommentátor botrányosnak nevezte. A bíróság helyszínén a közös uniós szabadalom terén tavaly áttörést elérő magyar EU-elnökség óta vitatkozik Franciaország, Németország és Nagy-Britannia, és emiatt késlekedik a jogszabály bevezetése, jóllehet ez utóbbit minden tagállam fontosnak tartaná az egész EU versenyképességének javítása szempontjából.

A most folyó csúcstalálkozó zárónyilatkozatának egyik tervezete szerint a szabadalmi bíróság kérdése is eldőlhet, mégpedig Párizs javára. Az uniós szabadalmi hivatalnak jelenleg otthont adó München és London pedig várhatóan a bíróság néhány fontos részlegét fogadja majd be.

19:00

Az Európai Unió vezetői felkérik a szervezet négy vezetőjét, hogy dolgozzák ki egy valódi gazdasági és monetáris unió megteremtésének részletes feltételeit és menetrendjét – áll az EU-csúcs nyilatkozatának első verziójában. A Reuters által a 27 tagállami vezető vacsorájával egy időben kiszivárogtatott dokumentum alapja az a javaslatcsomag, amelyet Herman Van Rompuy Európai Tanács-elnök, José Manuel Barroso bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup és Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetője a hét elején tett közzé. A szorosabb unió alapköveit meghatározó javaslatcsomagra épülhet a menetrend – írja a Reuters.

A vezetők a dokumentum szerint októberre készítenék el első jelentésüket, míg a végleges verzió az év végére készülhet el. Az integráció részének tekintett bankunió mind a 27 államot érintené – függetlenül tehát attól, azok tagjai-e az euróövezetnek vagy sem.  Az ehhez szükséges jogszabályjavaslatokat szintén az év vége előtt kell előkészítenie Brüsszelnek – áll a pénteken elfogadandó dokumentum első verziójában.

18:00

David Cameron brit miniszterelnök erélyesen utasította el a csúcs előtt, hogy Brüsszelnek bármilyen hatalma hajlandó lenne átadni. A konzervatív politikus szerint ehhez elegendő lesz a bizonyos kérdésekben még mindig rendelkezésére álló vétójog. A Guardiannek nyilatkozó brit diplomaták azonban figyelmeztetnek: Londonnak nincs akkora ereje, hogy meg tudna állítani az integráció erősödését.

17:36

"Azt gondolom, itt lenne az ideje befejezni az eurókötvényről szóló vitát" - mondta Martin Shultz a ZDF-nek, arra hivatkozva, hogy a német "nem" révén a kérdés lekerült a napirendről. Schultz azért hozzátette: "személy szerint azt gondolom, hogy jó ötlet lenne, de nincs értelme elméleti kérdésekről vitatkozni, amikor ég a ház."

Kemény szavak két órával azután, hogy a Wall Street Journal még arról írt, a németek hajlanak arra, hogy beadják a derekukat.

17:23

Vihar előtti csendről ír a Financial Times. A brüsszeli tudosító megjegyzi, részben a tárgyalások zártkörű volta, részben más események miatt kevés értesülés jut ki a nyilvánosságnak a csúcsról.

17:01

Martin Schulz szerint az Európai Egyesült Államok jó ötlet, de most előbb az sürgős problémákat kell megoldani. Az Európai Parlament (EP) elnöke azt kérte a csúcs résztvevőitől, hogy ne a hosszú távú stratégiai kérdések megvitatására szánjanak sok időt, hanem hozzák meg azokat a sürgető döntéseket, amelyeket az eurózóna mostani pénzügyi problémái megkövetelnek - írja az MTI. A német szociáldemokrata politikus szerint "Európa sorskérdése", hogy sikerül-e meggyőző választ találni az adósságválságra, illetve hogy elő lehet-e segíteni a gazdasági növekedést.

Az EU-csúcstalálkozók hagyományosan azzal kezdődnek, hogy az EP elnöke találkozik a tagállamok csúcsvezetőivel, és kifejti előttük a parlament uralkodó álláspontját a napirenden levő kérdésekben.

Schulz ezen a találkozón "tiszteletre méltó szándéknak" nevezte, hogy Herman Van Rompuy, az állam-, illetve kormányfői testület - az úgynevezett Európai Tanács - elnöke a közös jövőre, például a bankunióra, a fiskális unióra, illetve a politikai unióra vonatkozó víziók felvázolását javasolta a résztvevőknek. "A holnap utánra szóló tervek azonban, legyenek bármennyire fontosak, nem vonhatják el a figyelmünket a mai, sürgető kihívásokról" - fogalmazott az EP-elnök.

16:05

Olaszországnak és Spanyolországnak hozzá kellene férnie az eurózóna 440 milliárd eurós stabilitási alapjához – erre utaló "erős célzás" hangzott el egy német "vezető kormányhivatalnok" részéről egy berlini kormányülésen az EU-csúcsot megelőzően - tudósít a Financial Times. Mindez megnyugtatná az országok kötvényeinek vásárlóit, és elérhetővé tenné, hogy a déli tagállamok alacsonyabb kamatráta mellett újíthassák meg adósságukat.

15:44

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői csütörtök délután Brüsszelben megkezdték a gazdasági növekedés ösztönzésére, az euróövezet megszilárdítására és az uniós integráció további elmélyítésére irányuló kétnapos csúcstalálkozójukat - írja az MTI.

15:43

Már folyik a belharc Romániában is. Traian Basescu román államfő nem vesz részt az Európai Tanács brüsszeli ülésén, mert szerinte megakadályozták alkotmányos jogköre gyakorlásában. Ezt csütörtökön maga az államfő jelentette be.

Románia képviseletében Victor Ponta miniszterelnök utazott Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletére, annak ellenére, hogy szerdán a román alkotmánybíróság az államfőnek adott igazat Basescu és Ponta vitájában. A taláros testület leszögezte: az államfő feladata képviselni az országot, dönthet viszont úgy, hogy átruházza ezt a feladatot a miniszterelnökre.

Basescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.

Basescu szerint Románia legitim módon vesz részt a csúcstalálkozón, de a román miniszterelnök jelenléte törvénytelen. Hozzátette: nyolcéves államfői munkája során először fordul elő vele, hogy megakadályozzák valamely alkotmányos feladata teljesítésében.

Újságírói kérdésre válaszolva Basescu elmagyarázta: a külügyminisztérium működteti azt a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül Románia kapcsolatban áll az európai partnerekkel. A szokásjog szerint ezen a csatornán közlik a brüsszeli szervezőkkel a román küldöttség összetételét. Az elnöki hivatal állítólag több ízben felkérte a külügyminisztériumot az általa összeállított névsor továbbítására, amelyen Traian Basescu neve szerepelt az első helyen. Ehelyett - a miniszterelnök utasítására - a külügyminisztérium arról tájékoztatta a szervezőket, hogy a román delegációt Victor Ponta vezeti.

15:02

Újabb hullámok a nyilatkozati botrányban. A német pénzügyminisztérium a Reutersnek cáfolta, hogy Wolfgang Schäuble Wall Street Journalnak tett nyilatkozata Berlin politikájának hirtelen megváltozását jelentené. A pénzügyér hangsúlyozta: "mindig is azt mondtuk, hogy a közös adósságszolgálat csak a közös pénzügypolitika megteremtése után elképzelhető".

Mint korábban írtuk, "Berlin a közös adósságszolgálat felé kacsintgat" címmel közölt interjút a Wall Street Journal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel, némileg eltolva a politikus mondatainak hangsúlyát. Azóta a Financial Times kommentátora, és más elemzők is bírálták a csúsztatást, és láthatóan Berlin is azonnal cáfolta a miniszter mondatainak ilyen értelmezését.

A Wall Street Journal ritkán fut bele ekkora hibába, rendszerint igyekeznek korrekt módon fogalmazni a mértékadó lapnál. Az eset rávilágít ugyanakkor arra, hogy az EU-csúcs előtt pattanásig feszült a hangulat, és lassan már félszavaknak is piacbefolyásoló hatásuk lehet.

14:41

A Fitch szerint Közép- és Kelet-Európa érzékenyebb az euróválságra. Az euróövezeti szuverén adósságválság a szoros kereskedelmi, beruházási és pénzügyi kapcsolatok miatt nagyobb hatást gyakorol a közép- és kelet-európai gazdaságok kilátásaira, mint más felzárkózó térségi országokra, ugyanakkor a felzárkózó Európa is sokkal jobb helyzetben van a külső sokkok elviseléséhez, mint 2008-2009-ben volt - állapította meg csütörtökön Londonban ismertetett helyzetértékelésében a Fitch Ratings.

A globális szuverén adósi kilátásokról összeállított friss elemzésében a nemzetközi hitelminősítő kiemeli, hogy Magyarország kivételével a közép- és kelet-európai országoknak idén még sikerült elkerülniük államadós-besorolásaik leminősítését. Az euróövezet helyzetének romlását tükrözi ugyanakkor, hogy a felzárkózó európai gazdaságok szuverén adósosztályzatainak kilátásait a Fitch a korábbi pozitívról az esetek zömében stabilra vette vissza.

13:47
 
Gigászok harca a médiában is. "Berlin a közös adósságszolgálat felé kacsintgat" címmel közöl átütő erejű interjút a Wall Street Journal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel. A Financial Times elemzői azonban figyelmeztetnek: a német pénzügyér rögtön hozzá is teszi a közös irányítás feltételét is. Schäuble ugyanis nem felejtette el egyértelművé tenni, szó sem lehet közös eurókötvényről addig, amíg nincs közös fiskális irányítás a monetáris unió tagországain belül. Márpedig ez "elég nagy ha" az FT kommentátora szerint.

13:32
 
Michael Noonan, az ír pénzügyminiszter kijelentette: a csúcs egyik fő témája, hogy hogyan lehetne az olasz államkötvények kamatát 4 százalékra, esetleg az alá szorítani. Az európai vezetők ezzel azt akarják elérni, hogy a déli tagállam elfogadható terhek mellett tudja finanszírozni, illetve megújítani adósságát.
 
13:00
 
Karolosz Papuliasz görög államfő adja át a csúcson az Európai Unió vezetőinek azt a levelet, amelyet Antonisz Szamarasz írt. Kiszivárgott hírek szerint a levélben a szemműtétje után lábadozó új miniszterelnök biztosítja Brüsszelt és a tagországok vezetőit arról, hogy a görögök az euróövezeten belül látják jövőjüket, ám ennek érdekében bizonyos könnyítéseket vár el a hitelezőktől.

A Kathimerini internetes kiadása szerint a csúcson csupán röviden tárgyalnak majd a görögökről, döntés pedig semmiképpen nem várható. Antonisz Szamarasz korábban azt nyilatkozta, amint felépül, látogatást tesz uniós partnereinél.
 
12:45

François Hollande francia elnök beleesett Angela Merkel csapdájába - nyilatkozta a Le Figaro című párizsi lapnak Charles Wyplosz francia közgazdászprofesszor. A genfi kutató szerint azért működött annyira jól a Nicolas Sarkozy és Merkel közötti, „Merkozy” névvel illetett viszony, mert a francia elnök átadta az irányítást a német politikusnak, akit Wyplosz nemes egyszerűséggel „politikai bestiaként” jellemez az interjúban.

Úgy látja, a növekedési paktumhoz is csak azért adta beleegyezését Merkel, hogy valamit hagyjon Hollande-nak, más kérdésekben azonban ragaszkodik a saját elgondolásaihoz, például az eurókötvényekkel szembeni makacs elutasításhoz.
 
12:36
 
A spanyol válogatott győzelme „oázis” volt az otthon a válságtól szenvedő emberek számára – nyilatkozta Iker Casillas, miután a csapat szerda este tizenegyesekkel legyőzte (a korábban ugyancsak EU-IMF-hitelért folyamodó) Portugáliát.
 
12:24
 
Vihar előtti csend helyett nyomott hangulat uralkodik az európai tőzsdéken. A piacnyitást követő árnyalatnyi emelkedés után a kereskedés második órájában esésnek indultak az árfolyamok. A frankfurti Xetra DAX index zuhant a legnagyobbat: 1,40 százalékos mínuszban volt a nyitás után másfél órával, míg 0,08 százalékos nyereséggel kezdte a kereskedést. A londoni FTSE-10 index 0,13 százalékos erősödéssel nyitott, majd 0,71 százalékkal esett a szerdai záróárfolyamához képest. A párizsi CAC-40 index 0,83 százalékos veszteségben állt a nyitáskor elért 0,11 százalék nyereség után.

A piacnyitás óta nem érkezett lényeges piacbefolyásoló hír, elemzők szerint a hangulatot az fordította meg, hogy a befektetők borúlátóbbak lettek az uniós csúcs kimenetelét illetően. Miután Angela Merkel kancellár szokatlanul éles hangon reagált a Herman van Rompuy , az Európai Tanács elnöke által előterjesztett munkaanyagra, a befektetők egyre kevesebb esélyét látják annak, hogy a közös eurókötvények ügyében megegyezés születhetne.
 
Gyengült az euró is a dollárral szemben, a közös valutát kora délelőtt 1,2425 dolláron jegyezték a reggeli 1,2524 dollár után. A romló világgazdasági kilátások miatt tovább csökkent az olajár, az északi-tengeri Brent minőség hordója csütörtökön délelőtt 92,55 dollárba került, 1 dollárral kevesebbe, mint szerdán.

12:10
 
Szlovénia lehet a hatodik euróövezeti tag, amelyik pénzügyi segítségért fordul az EU-hoz. Janez Jansa miniszterelnök legalább egy rádióinterjúban azzal fenyegetőzött, ha az ellenzék júliusban nem járul hozzá a kabinet által tervezett változtatásokhoz, a nemzetközi nyomás miatt is könnyen a görögökéhez hasonló helyzet állhat elő az országban. A szlovén kormány júliusban kétharmados törvényben szeretné lefektetni, hogy a költségvetést érintő kérdésekben ne lehessen népszavazást tartani.

Jelenleg 40 ezer aláírás birtokában referendumot írhatnak ki a parlament által már megszavazott törvényekről. 2011 végén egy ilyen, a nyugdíjrendszer átalakítását elutasító népszavazás okozta a Borut Pahor kormányának bukását.
 
11:58
 
Magyarország nem várhat a saját növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre, "mert akkor csak a jóisten tudja, mikor indulnak be a mi növekedést elősegítő programjaink" - mondta Orbán Viktorminiszterelnök csütörtökön Brüsszelben.

A kormányfő magyar újságíróknak nyilatkozott, amikor megérkezett a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú pártokat tömörítő Európai Néppárt vezetőinek tanácskozására. A néppárti vezetők a délután kezdődő EU-csúcstalálkozó előtt egyeztetik álláspontjukat.
Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában - hangsúlyozta Orbán Viktor , de megjegyezte: "az eltökéltség eziránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge".

Néhány órával a brüsszeli EU-csúcs kezdete előtt Mario Monti olasz miniszterelnök óva intette az Európai Uniót egy esetleges katasztrófa bekövetkezésétől, amit egy sikertelen csúcstalálkozó vonna maga után.

Ha nem jön létre megállapodás, "olyan politikai erők" szabadulnak fel, amelyek pokollá tennék az európai integrációt és az eurót - hangoztatta Brüsszelbe érkezésekor Monti. Olaszország eddig már nagy áldozatokat hozott és az adósságot pedig ellenőrzése alatt tartja – véli a miniszterelnök. Ennek ellenére az olasz államkötvények kamatai szerdán a legmagasabb értéket érték el tavaly december óta, a piac továbbra is aggódik a dél-európai állam pénzügyi egészsége miatt.

Ezt megelőzően Angela Merkel német szövetségi kancellár kormányközleményben kizárta annak lehetőségét, hogy az adósságokat közös üggyé tegyék, és síkra szállt azért, hogy a csúcstalálkozón a tárgyalások "kemények" legyenek. A kancellár a német parlamenti képviselők előtt kijelentette: az eurókötvényeket addig nem vezetik be, ameddig ő él.

Az FTD szerint a határozottság meglepő, ugyanis eddig az volt a hivatalos német álláspont, hogy az eurókötvények "jelenleg" nem a helyes eszközt jelentik a válság ellen.

Közben egyre növekszik a Spanyolországra nehezedő nyomás. Jörg Asmussen , az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja a Reutersnek megerősítette, hogy megkezdték a konkrét program kidolgozását az EU-támogatás fejében. A cél az, hogy július 9-én már szektorokra lebontott konkrét elvárásokat fogalmazzanak meg a spanyol gazdaság kapcsán. A tervek szerint minden spanyol banknak a nyilvánosság elé kell tárnia, hogy mennyi rossz hitellel rendelkezik a könyvei szerint. A segélypénzeket részletekben kapja meg Spanyolország, amelyek utalása a feltételek teljesülésétől függ – húzta alá Peter Praet , az Európai Központi Bank vezető közgazdásza.

Győri Enikő: Azonnali lépésekre van szükség

Azonnali cselekvésre van szükség az európai növekedés és munkahelyteremtés ösztönzése érdekében a ma kezdődő kétnapos EU-csúcson, miután már lassan négy éve tart a gazdasági válság, illetve már az eurózóna ötödik országa, Ciprus is mentőcsomagot kért – mondta Győri Enikő egy háttérbeszélgetésen.