késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fel is út, le is út, és van harmadik is
Csehországban az éves infláció öthónapos mélypontra, 3,2 százalékra csökkent májusban – derül ki a statisztikai hivatal jelentéséből. Az adóemelések miatt a ráta már nyolc hónapja a 2 százalékos jegybanki célszint fölött jár, de a csökkenő trend miatt egyre valószínűbb, hogy az 1,0 százalékos ráta csökkentését szorgalmazó Miroslav Singer kormányzó álláspontja kerül felül. A lazítás a remények szerint lendületet a cseh gazdaságnak, amely mind a tavalyi negyedik, mind az idei első negyedévben zsugorodott negyedéves alapon.
A lengyel jegybank ezzel szemben az EU leggyorsabban bővülő gazdaságából, magasabb inflációból és gyengülő zlotyból indul ki, és a mixből Adam Glapinski monetáristanács-tag hétvégi nyilatkozatai „nagyon valószínű”, hogy az alapkamat emelése keveredik ki. Az éves infláció az elemzői várakozások szerint májusban az előző hónaphoz képest 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent, de immár közel két éve tartózkodik a 3,5 százalékos jegybanki célszint fölött. A zloty az euróval szemben májusban közel 5 százalékkal gyengült, további táptalajt adva az infláció növekedésének. Glapinski szerint a kamat csökkentését csak a gazdaság megtorpanása indokolhatja, amire várhatóan nem kerül sor: a lengyel GDP az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt év/év alapon, ami lassabb ugyan, mint a 2011-es 4,3 százalékos ütem, de még mindig uniós csúcs.
Frankfurt, Washington: még nincs egyértelmű üzenet
Miközben egyre valószínűbb, hogy a közös pénzt használó blokk gazdasága újabbb recesszió felé tart, az Európai Központi Bank májusban nem változtatott az 1 százalékos irányadó rátán – igaz, a döntés nem volt egyhangú. Mario Draghi egyértelműen jelezte: nem lenne helyes, ha a monetáris politika kompenzálná más intézmények lépéseinek hiányát.
Egyelőre a Fed is kivár: Ben Bernanke kongresszusi meghallgatásán egy szóval sem utalt arra, hogy rövid távon változna a monetáris politika – annak ellenére, hogy a munkaerő- és a lakáspiacról sorra érkeznek a lehangoló jelentések.
Húzd meg, ereszd meg: lazítás kínai módra
A kínai jegybank a múlt héten a bankközi hitel- és betéti kamatot egyaránt 25 bázisponttal csökkentette – az előbbit 6,31, az utóbbit 3,25 százalékra –, ugyanakkor változtatott a kereskedelmi bankok számára előírt kereteken is. A betétikamat-plafon immár a benchmark 1,1-szerese, a hitelkamat-minimum pedig az alapráta 0,8-szerese; korábban ez a két arány rendre 1,0 és 0,9 volt. A lépések eredményeként a kamatmarzsok csökkentek: ország öt legnagyobb bankja az éves betéti kamatot továbbra is 3,5 százalékon tartotta (néhány kisebb bank a maximális 3,575 százalékot kínálja), a hitelkamatokat azonban valamennyi pénzintézet csökkentette.
A kamatdöntés bejelentésekor sokan úgy vélték, Pekingben a gyenge májusi makroadatokra készítik fel a piacot. A hétfő reggel közzétett jelentésekből kiderült: az export éves bővülésének üteme az áprilisi 4,9 százalékról 15,3 százalékra gyorsult (meghaladva a Bloomberg által megkérdezett valamennyi elemző várakozást), az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom éves növekedésének üteme azonban elmaradt a konszenzustól.
Ázsiai döntésdömping: tartást várnak mindenütt
A héten több délkelet-ázsiai ország jegybankja is összeül, hogy – amennyiben az elemzői várakozások „bejönnek” – az alapkamat tartása mellett döntsön. Indonéziában kedden, Thaiföldön szerdán, a Fülöp-szigeteken csütörtökön lesz kamatdöntő ülés, az irányadó rátát a piaci konszenzus szerint Bangkokban 5,75 százalékon, Jakartában 3 százalékon, Manilában pedig 4 százalékon tartják. A dél-ázsiai Sri Lankán szerdán ülnek össze a monetáris politika döntéshozói; az elemzők többsége itt is tartást valószínűsít, aminek eredményeként 7,75 százalékon marad a ráta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.