Az EU szerint Magyarország sikeres, a pénzügyi válságnak vége van, csak az eurózóna miatt vannak még nehézségek – mondta Matolcsy György. A nemzetgazdasági minisztert a parlament gazdasági bizottságának ülésén elvileg az új költségvetésről hallgatták volna meg, ám ehelyett az előző két, vagy épp tíz évről folyt csak vita.
Matolcsy György azt mondta: a nyugdíjpénztári reformnak is köszönhető a siker, hogy sikerült leszorítani a hiányt, ám az egyszeri hatás nélkül is jónak tartaná a számokat. Két év alatt sikerült a költségvetés pénzügyeit konszolidálni, részben pedig a családok pénzügyeit – fogalmazott. Ezen kívül a munkaadói oldalon érezhető tehercsökkenés a kis- és közepes vállalkozásoknál a miniszter szerint. Magyarországról egyértelműen jó képet alakított ki az EU – tette hozzá.
A minisztert azért hívták meg a gazdasági én informatikai bizottság ülésére, hogy a készülő, a szerdától már általános vita alatt lévő 2013-as költségvetésről beszéljen, ám ehelyett csak az előző két évről, valamint a 2002 és 2010 közti időszakról tartott egy negyedórás beszédet. Hozzá csatlakozott Rogán Antal, a bizottság elnöke is, igaz, ő néhány jövőbe néző elképzelést is megemlített. Sok célt a magyar gazdaság egyszerre nem tud követni, ezek közt szelektálni kell, ám kevés olyan cél van, amelyet egy helyen lehetne említeni a munkahelyteremtéssel és a munkahelyek megőrzésével – mondta.
Az MSZP részéről Szekeres Imre arról beszélt: az új költségvetés a versenyszférára rossz hatással lesz. Nem tudja a terveket a vállalkozói szféra, mint elbocsátásokkal – mondta. A szintén szocialista Kovács Tibor is csatlakozott a kormánypártiak hátratekintéséhez, ő azt emelte ki, hogy a fő gazdasági mutatók lényegesen jobbak voltak a Bajnai-kormány idején, mint most, azóta pedig nőttek az adók, és nincs sehol az egymillió új munkahely sem.
180 forint körül volt a svájci frank árfolyama, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, ehhez képest 240-es árfolyam körül kezdtek csak el tenni valamit, hagyták a bankoknak, hogy tegyenek, amit akarnak – kritizált a jobbikos Volner János. Az LMP-ből Scheiring Gábor pedig azt mondta: pártja kiszámolta, a magyar állampolgároknak 2359 milliárd forintjába került az előző két év. Azt is kifejtette, miből számolták ki – szóba került a MOL, a Közgép nyereségei, a nyugdíjvagyon államosítása miatti veszteség, és több tucatnyi más tétel is.
A kormány gazdaságpolitikája mindig is következetes volt – mondta válaszában Matolcsy. A kormány szerinte egy tévedést követett el: úgy számoltak, hogy mintegy másfél év alatt végetérhet a gazdasági válság, ám most már látszik, hogy ez egy hosszú időszak lesz. Magyarország ellen pénzügyi támadás folyt, amelyet sikerült kivédeni – tette hozzá.
Magyarországot azért érte pénzügyi támadás 2011 októbere és 2012 tavasza között, mert nem a lakosságra és a magyar vállalkozásokra terhelte, terheli négy év alatt a 3 ezer milliárd forintos takarékossági csomagot - mondta képviselői kérdésre válaszolva Matolcsy György a parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén.
"Azért érte előre tervezett pénzügyi támadás Magyarországot, mert érdeksérelmet okozott azoknál, akikre ezt a közel 3 ezer milliárd forintos terhet ráraktuk, ezért kapott háromszoros bóvli minősítést az ország" - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.
Úgy fogalmazott: ha november 17-én az S&P-leminősítést nem állítjuk le - ekkor fordult az IMF-hez Magyarország - akkor más ősz és tél köszöntött volna az országra, és emellett nagyon sokba került volna.
"A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére" - mondta Matolcsy György az MTI szerint.
Egy másik kérdésre kijelentette: az első negyedéves 0,7 százalékos GDP-csökkenésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, lehet, hogy a második negyedéves mutató is negatív lesz, de azután növekedésnek indulhat a GDP.
Orbán Viktor miniszterelnök eközben arra utasította Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy tárcája még ma kezdje el a Fidesz-frakcióban megfogalmazott, a munka világát érintő, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványok konkrétumainak kidolgozását. A kormányfő ezt a Fidesz-KDNP hétfő délelőtti frakcióüléséről távozóban közölte újságírókkal. Orbán Viktor azt is kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy az így megszülető előterjesztések egy részét legkésőbb szerda délutánig, egy másik részét pedig július 9-ig nyújtsa be a parlamentnek.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábbi tájékoztatása szerint a kormánypárti képviselőcsoport védelmet kér a kabinettől az 55 év feletti, a 25 év alatti és a képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóknak, tehercsökkentést sürget az ötmillió forint alatti bevételű önfoglalkoztató mikrovállalkozásoknak, továbbá azt kéri, a kormány érvényesítsen területi elvet a beruházási adókedvezményeknél, a nehezebb helyzetben lévő régiókat segítve ezzel. Matolcsy György közölte: egyetért a Fidesz frakció javaslatával, amely a kisvállalkozások járulékterheinek csökkentésére, illetve munkahelyteremtésre vonatkozik, hozzátéve, hogy a programhoz forrást kell találni.
Orbán Viktort arról is faggatták az újságírók, hogy az új jegybanktörvény-módosítás parlamenti elfogadása elég lehet-e az IMF-tárgyalások megkezdéséhez. Erre a kormányfő azt mondta, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalások a magyar kormány és a magyar törvényhozás részéről már sokkal korábban is megkezdődhettek volna. "A magyar jegybank függetlensége, összevetve más európai országok szabályozásával, mindig is az élvonalba tartozott; tehát a mostani módosításoktól függetlenül a jegybank függetlensége eddig is garantálva volt Magyarországon, tehát ez az én fejemben sohasem jelentette a tárgyalások megkezdésének valódi akadályát" - közölte, hozzáfűzve, hogy "ha valaki tárgyalni akar, akkor tárgyal".
Cséfalvay Zoltán szerint egyértelműen pozitív üzenet, és felgyorsíthatja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) folytatandó tárgyalásokat az EU pénzügyminisztereinek döntése a magyar kohéziós forrásokkal kapcsolatban. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) június 22-én érvénytelenítette a Magyarországnak szánt kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi döntését. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn a parlament európai ügyek bizottságának ülésén kiemelte: a múlt pénteki döntés egyértelműen pozitív jelzés, mert egyrészt megerősíti a magyar gazdaságpolitika hitelessége iránti bizalmat, másrészt felgyorsíthatja az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások menetét, miután jelzi, hogy a magyar költségvetés rendben van.
Beszélt a 2013-as büdzséről Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára is, ő az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságában képviselte a kormányt. Mint mondta, ez a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetése Kifejtette: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. A jelentős eurózónabeli bizonytalanságok miatt a költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát 100 milliárd forintban határozta meg a kormány. Az államháztartási hiány a GDP 2,2 százaléka lesz. Az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd.
Főbizottsági igen a büdzsére
Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén 18 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.