Orbán Viktor közölte, Magyarország úgy tekint - a gazdasági mutatói alapján sikertörténetnek nevezhető - Montenegróra, mint a méreténél messze nagyobb jelentőséggel bíró, a regionális stabilitásban nagy szerepet játszó országra.
Jó oka van a magyar kormánynak arra, hogy támogassa Montenegró európai uniós és NATO-integrációját, valamint hogy biztassa a magyar üzletembereket minél mélyebb kapcsolat kiépítésére Podgoricával - jelentette ki. A csatlakozással kapcsolatban kifejtette: ma az EU-tagállamok fogadókészsége, nyitottsága alacsonyabb szintű, mint korábban, "bővítési fáradtság" mutatkozik a "hagyományos európai térségekben". A magyar külpolitika egyik missziója viszont éppen ennek a "bővítési fáradtságnak" a leküzdése, Magyarország ugyanis elkötelezett híve Montenegró és térsége minél gyorsabb transzatlanti integrációjának. "Bővítés iránti vágyat" kell kialakítani az unióban - összegezte véleményét, hangsúlyozva: "semmi okunk nincs arra, (...) hogy Montenegrót várakoztassuk".
A magyar-montenegrói kiemelt partnerségről szóló nyilatkozat aláírása után tartott közös sajtótájékoztatón Igor Luksic hangsúlyozta: Magyarország sokat segít abban, hogy Montenegró átültesse például a közösségi jogrendszert, és felkészüljön az uniós tagságra.
A tárgyaláson elhangzottakból kiemelte a két ország honvédelmi tárcái közötti, valamint a gazdasági együttműködést. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar beruházók a "legerőteljesebben" jelen vannak Montenegróban.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását firtató újságírói kérdésre a montenegrói kormányfő példaként említette, hogy a magyar posta kifejezett érdeklődést tanúsított a montenegrói posta privatizációja ügyében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Magyarországra irányuló bauxitkivitelük csökkent. Orbán Viktor is érintette válaszában a Magyarországra irányuló montenegrói export visszaesését, amely mögött - erősítette meg - a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. problémái állnak, mégpedig a társaság által elszenvedett és okozott környezeti katasztrófa, a 2010-es iszapömlés. Emiatt ma ennek a cégnek sokkal alacsonyabb a gazdasági teljesítőképessége, mint korábban, és ezt szenvedi meg a montenegrói-magyar árucsere-forgalom is - mutatott rá, kiemelve ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb cégének tekinti a Mal Zrt.-t, a kormány meg akarja erősíteni, és olyan állapotba akarja hozni, hogy vissza tudjon állni az alumíniumipari együttműködés az iszapömlés előtti időszak szintjére.
A miniszterelnök kifejtette továbbá azt a véleményét, amely szerint a külföldi befektetések meghatározzák két ország együttműködésének minőségét is. Magyarországnak azért van nagy tapasztalata a külföldi befektetőkkel - magyarázta -, mert az egész Európai Unión belül éppen Magyarország az a térség, amely a legerősebben összenőtt az unió gazdaságával. "Mi úgy gondoljuk, hogy egy külföldi befektetőnek, ha elmegy egy másik országba, akkor először is meg kell adnia a tiszteletet annak a nemzetnek, ahová megy. Másodsorban meg kell adni a tiszteletet azoknak az embereknek, akik ott dolgoznak. Harmadrészt világossá kell tenni, hogy persze profitot akar ott csinálni, de azért megy oda, mert a másik félnek is előnyös az ottani működése" - sorolta az általa megfogalmazott elvárásokat.
Montenegró 2006. június 3-án kiáltotta ki függetlenségét. Magyarország 2006. június 12-én ismerte el a Szerbiától népszavazás útján különváló államot, s egy hónappal később Podgoricában megnyílt a "közös" osztrák és magyar nagykövetség.
Orbán Viktor legutóbb éppen egy éve, 2011. június 17-én tett hivatalos látogatást Montenegróban: Podgoricában tárgyalt Igor Luksic kormányfővel és Filip Vujanovic elnökkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.