Magyarország szeretné megduplázni GDP-jét az elkövetkező 15-20 évben, mondta el ma reggel a Külpiaci Értekezleten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a GDP a jelenlegi 100 milliárd euró körüli szintről 200 milliárd euróra növekedne. Szerinte ennek elérése nem lehetetlen, példaként említette a szomszédos Ausztriát. A fenti cél teljesítéséhez évi 5-6 százalékos gazdasági növekedési ütem szükséges, fűzte hozzá.
Úgy véli, ez akkor lehetséges, ha alkalmazkodni tudunk a 2008-ban beköszöntött új korszakhoz. „Teljesen új, 20-25-30 éves korszakban vagyunk. Az nyer, aki először érvényesíti ezen korszak alapjellemzőit” – mondta.
Szerinte az új éra egyik alapmotívuma, hogy „ma mindenkit büntetnek, aki adósságot halmozott fel, és aki hitelből akart növekedni.” Emiatt Magyarországnak tovább kell csökkentenie államadósságát, amely – mint mondta – a GDP ötven százaléka alá fog lemenni. Hozzátette: „Ez óriási siker lesz”, konkrét időpontot nem említett. (A Nemzetgazdasági Minisztérium mai közlése szerint jelenleg 77,21 százalék az összesített GDP-arányos államadósság.)
A másik faktor – tette hozzá –, hogy a szociális újraelosztásról át kell állni a munkaalapú társadalomra, a pénzügyi szolgáltatások helyett pedig a termelésre és az iparra kell építeni. A pénzügyi szolgáltatásokat középpontba állító gazdasági szerkezet megdőlt, véli a gazdasági miniszter.
További kitörési pontként említette az exportoffenzívát. Elsősorban a növekedést produkáló keleti piacok felé kell nyitni, de a Nyugatot sem szabad elhanyagolni, emelte ki a miniszter a „Keleti nyitás – Nyugati tartás” politikájára utalva. A lehetőségekkel kecsegtető piacok között említette – többek között – Észak-Afrikát, Közel-Keletet, Indiát, Kínát és Dél-Koreát. A kivitel bővítése során helyzetbe kell hozni a magyar kkv-kat is, fűzte hozzá. Ezt a célt szolgálják a várhatóan ősszel az egyes külpiacokon megnyíló, a magyar kkv-k kivitelét segítő kereskedőházak is.
Elmondta azt is, hogy a kormány stratégiai megállapodásokat szeretne kötni 15-20 „globális cégcsoporttal”. Ezekben lefektetnék, mi az, amit a kormány elvár tőlük a következő évtizedekben, illetve felmérnék azok hosszú távú igényeit.
Szintén a keleti nyitás fontosságát emelte ki beszédében Martonyi János külügyminiszter. Ehhez erőteljes gazdaságdiplomáciai offenzívára is szükség van, jegyezte meg, utalva a külpolitika és a külgazdaság közötti összefüggésekre.
Kifejtette, hogy a szomszéd országokra is figyelni kell – már csak azért is, mert mind Románia, mind Szlovákia a legnagyobb kereskedelmi partnereink közé tartozik. Szerinte Közép-Európának azt a politikai üzenet kell közvetítenie kifelé, hogy „együtt erősebbek vagyunk, mint külön.” Magyarország 2013. január 1-jétől a Közép-európai Kezdeményezés elnöke lesz, 2013 júliusától pedig átveszi a visegrádi négyek elnökségét is.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beszédében megjegyezte: továbbra sem tettek le arról, hogy felállítsanak egy Budapest központú, piaci alapon működő légitársaságot a Malév helyén. Erről – mint mondta – jelenleg is folynak a tárgyalások a potenciális befektetőkkel.
Az energiapolitikával kapcsolatban kifejtette: 2030-ra – új paksi atomerőműblokkok üzembe helyezésével – el kell érni, hogy a nukleáris energia ki tudja elégíteni a hazai energiafelhasználás hatvan százalékát – jelenleg negyven százalék ez az arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.