Mégis mennyi bevételt vár a kormány a tranzakciós adótól?

Ezek szerint újra változik a tranzakciós illetékre vonatkozó előirányzat, amelyből a kormány már csak 240 milliárd forintos, a beterjesztett törvényjavaslathoz képest bő 43 milliárd forinttal kisebb bevételt vár. Az egyenleget munkavédelmi akcióterv is rontja, nagyjából 250 milliárd forinttal. A mérleg másik oldalán ezt részben a kamatkiadások 109 milliárd forintos csökkenése ellensúlyozza (az EU–IMF-megállapodás jótékony hatásaként), a NAV hatékonyságának további javulásától a kormány 162 milliárd forintos többletbevételt vár, a munkahelyvédelmi akciótervből eredő, kedvező makrogazdasági hatások pedig 40 milliárddal javítják az egyenleget az előterjesztők szerint.

Kérdés, ezek a várt bevételek, illetve kiadáscsökkentések valóban realizálódnak-e majd. A kormány joggal várja el, hogy a munkahelyteremtő akciótervben szereplő – a korábbiakhoz képest kisebb terhet jelentő – adókat az érintettek be is fizessék – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi közleményében.

A tranzakciós illetékre vonatkozó 2013-as előirányzat meglehetősen sokat változott április óta. Az április végén közzétett Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő első becslés szerint 0,1 százalékos kulccsal induló pénzügyi tranzakciós illeték – a tranzakciónkénti felső korlát függvényében – 2013-ban 130–228 milliárd forinttal növelheti a bevételeket. Matolcsy György május 9-én tartott sajtótájékoztatóján az alsó határ mellett kötelezte el magát, és leszögezte: a Magyar Államkincstár (MÁK) és az MNB utalásai mentesülnek a teher alól, tranzakciónkénti felső korlát ugyanakkor nem lesz.

A június 15-én benyújtott költségvetési törvényjavaslatban az előirányzat – a Költségvetési Tanács által véleményezett verzióhoz képest – 153 milliárd forinttal, 283 milliárd forintra emelkedett. Az MNB és a MÁK megadóztatásáról ekkor még nem volt szó. A helyzet június 28-án változott, amikor Matolcsy György közölte: a Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményekképpen tranzakciónként hatezer forintos felső korlátot vezetnek be, a bankoktól így „csak” 140 milliárd forintot szednek be. Ekkor jelentette be a miniszter, hogy az illetéket felső korlát nélkül az MNB-re és a kincstárra is kiterjesztik, ami 120-120 milliárd forintos többletet jelent. Ekkor úgy tűnt, hogy a 2013-as előirányzat nagyjából 380 milliárd forint. A július 10-i módosító indítványban már csak 239,3 milliárd forint szerepel, melyből 123 milliárd a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a MÁK és az MNB befizetéseiből adódik.