Simor: Jelentős a bizonytalanság

Van olyan fogyókúra, amely látványos, de megbetegít, van olyan, amelyből hamar visszatér az eredeti túlsúly, és van, amely tényleg sikerre visz; ugyanez igaz a kiadáscsökkentési technikákra is. Hosszú távon a sikeres adósságcsökkentés alapja csakis a növekedés lehet – mondta Simor. Magyarországon jelentős bizonytalanság van a növekedési mutatókban – tette hozzá.

A költségvetésben lévő szabad tartalékok teljes törlése esetén a 3 százalékos hiánycél alatt lehetünk, ami önmagában egy nagyon jelentős eredmény lehetne – véli a jegybankelnök. Azóta azonban számos módosító javaslat került a büdzsé tervezetébe, ami változtathat a célon. Az MNB szerint így a hiány 2,8 százalékos lenne – ám azóta sokminden történt. Az első verzió ugyanis, amivel a jegybank számolt, 280 milliárdot hozó tranzakciós adóval kalkulált, valamint nem volt benne a munkahelyvédelmi csomag sem. Ezekről azonban számszerűsített adat nincs még, hogy milyen hatással járhatnak a növekedésre, valamint a hiánycélra. Az azonban „nagyon-nagyon valószínűtlen”, hogy a durván 270 milliárdos járulékcsökkentési és kisadócsomag, amely a költségvetési egyenleget rontja, valamint a tranzakciós adó változása mellett ne romoljon jelentősen a költségvetés helyzete. A következő fél év nagy feladata lesz megtalálni azokat az intézkedéseket, amelyekkel vissza lehet térni az eredeti, 3 százalék alatti hiánycélhoz.

A munkaerőpiac számára jó hatással lehetnek a tervek Simor szerint is. Ám ezek mellé oda kell tenni azokat a lépéseket is, amelyekkel visszatérnek az eredeti hiánycélhoz, a kettőt majd együtt kell értékelni. Olyan ez Simor szerint, mint ha egy családban bejelentenék, hogy alaposan megemelik a gyerekek zsebpénzét, ám hogy egyensúlyban maradjon a családi kassza, nem hetente, hanem havonta egyszer mennek el étterembe enni – külön nincs értelme vizsgálni a két lépést.

Figyelembe kell venni a globális kockázatokat is, amikor a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit tervezik. A növekedési környezet kedvezőtlen, az ország rendkívül sebezhető. Azokban az országokban, amelyek adósságproblémával küzdenek, a belföldi kereslet visszafogott szokott maradni az egész kontinensen, Magyarországon sem más a helyzet. Ebből viszont az következik, hogy a belföldi keresletre alapozott gazdaságélénkítő politika „esélyei igencsak csekélyek”.

Meg kell nézni, mik a potenciális növekedést romboló tényezők, és milyen tényezőkkel lehetne ezeket visszafordítani. Az elhúzódó kereslethiány az egyik legnyilvánvalóbb probléma, ahogy a finanszírozás és a hitelezés tartós hosszan tartó hiánya is. Nehézséget jelent a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is. Elmaradnak a beruházások, leépül a szellemi tőke, kisebb az innováció. Alacsony az aktivitási ráta is: nem csak kevesen dolgoznak, kevesen akarnak is dolgozni azok közül, akiknek nincs munkájuk – mondta Simor. Igaz, ez az aktivitási ráta valamelyest növekedett, ami jó eredménynek tekinthető akkor is, ha elmaradunk az eurózónától ebben. Azonban ez együtt járt a munkanélküliség és a közmunkások számának növekedésével is.

A kormány jelentős járulékcsökkentési intézkedéseket jelentett be, mégpedig azoknál a csoportoknál, ahol az MNB szerint is a legnagyobb szükség lenne erre. Minél több embert kell érdekeltté tenni, hogy a munkaerőpiacra akarjanak menni, ám a keresleti oldal még nem elég erős ahhoz, hogy a dolgozni vágyókat alkalmazni is tudják. Több figyelmet kell szentelni a szabályozási környezet kiszámíthatóságára is. Ezen kívül Magyarország az egyetlen EU-s ország, ahol a banki hitelezés még mindig csökken – tette hozzá. „Kórosan kevés beruházás képződött” az elmúlt időkben. A megoldási lehetőségekről Simor annyit mondott: IMF-megállapodás mindenképp szükséges. Emellett pedig meg kell várni, milyen lépéseket tesz a kormány a következő fél évben, hogy 3 százalék alatt maradjon a hiánycél, ennek fényében lehet értékelni a továbbiakat.