Újabb nagy viharba kerülhet az eurózóna csütörtökön

Szűk másfél héten belül másodszor kénytelenek az eurózóna jövőjét féltő elemzők aggódó tekintetüket Berlinre vetni: míg múlt héten a német alkotmánybíróság tárgyalta a válságkezelés egyik jövőbeni pillérének, az állandó euróövezeti mentőalapnak (ESM) és a fiskális paktumnak a kérdését – a testület a döntést későbbre halasztotta –, addig csütörtökön a német parlament alsóháza, a Bundestag szavaz majd a spanyol bankokat megmenteni hivatott 100 milliárd eurós euróövezeti hitelcsomag engedélyezéséről.

Az már az előzetes vitákból kitűnik, hogy a honatyák csak kemény garanciákért cserébe lesznek hajlandóak rábólintani a mentőövre. „Abban az esetben fogunk igennel szavazni, ha tisztázódik, hogy a hitel visszafizetésére garanciát vállal a spanyol állam” – mondta az ARD televíziónak Horst Seehofer, a kisebbik kormányzó kereszténydemokrata párt, a CSU pártelnöke. A kormánykoalícióban résztvevő FDP szintén kételyeket fogalmazott meg a hitelcsomaggal kapcsolatban, az ellenzéki Zöldek és a szociáldemokraták pedig egyelőre még nem döntöttek arról, hogyan szavaznak majd csütörtökön.

A fenti követelések keresztülhúzni látszanak Madrid számításait, amely azt szeretné, ha az eurózóna nem a spanyol államon keresztül, hanem közvetlenül nyújtana kölcsönt a helyi bankoknak, és annak visszafizetésére nem kellene az államnak garanciát vállalnia. Ebben az esetben ugyanis a hitel nem számítana bele a spanyol államadósságba, nem rontaná tovább az ország asdóskockázati megítélését, és így nem drágítaná tovább az adósságfinanszírozást. 

A szavazás előtti feszültséget fokozza, hogy a Handelsblatt birtokába került az FDP egyik képviselőjének a Bundestag elnöke számára írt levele, amely azt állítja: Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter megpróbálta eltitkolni a parlament elől a hitelcsomag olyan kényes részleteit, amelyek veszélyeztetnék annak elfogadását. A képviselő levelében egy bizalmas brüsszeli jelentésre hivatkozik, amely szerint a 100 milliárdból 70 milliárd eurót már közvetlenül az ESM-ből kapnának meg a hispán bankok – ez a parlamentnek beterjesztett változatból hiányzik a képviselő szerint.

Ami biztosnak tűnik, hogy az első, szükség esetén július végéig átutalandó 30 milliárd eurós részlet közvetetten, a spanyol Frob bankmentő alapon keresztül jutna el a pénzintézetekhez, arra garanciát vállalna Madrid és az beszámítana az államadósságba. A nagy kérdés, hogy a fennmaradó és már az ESM-ből folyósítandó 70 milliárd euróból milyen úton és feltételekkel részesednének a bankok – erről állítólag még euróövezeti szinten sincs egyezség.

Angela Merkel kancellár mindenesetre nem számol azzal, hogy a mentőöv nem kap többséget a parlamentben. Egyúttal próbálta lenyugtatni a képviselőket, mondván, a hitelt mindenképp feltételekhez kötik majd.