Alakul az új agrárkamara

Augusztus elsején hatályba lépett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény. A jogszabály alapján a hazai agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője – a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig – kötelezően tagjává válik a jövő év elején megtartandó országos kamarai választások révén létrejövő új agrár köztestületnek, ezzel teljesen átalakul a jelenlegi kamarai rendszer. Az eddigi, hozzávetőleg 10 ezres össztagságú megyei és országos kamarákat így várhatóan egy 400 ezres taglétszámú új szervezet fogja felváltani. A régi kamarai szervezetek a jogszabály szerint általános jogutódlással beolvadnak az új agrárkamarába.

A hónap közepén megkezdte munkáját az új kamara megszervezéséért felelős átmeneti elnökség. A testület legfontosabb feladata, hogy előkészítse és lebonyolítsa az új kamarai választásokat, amely alapján néhány hónapon belül felállhat az új, már választott vezetőkkel rendelkező szervezet.

A kormányzat az új rendszertől az élelmiszergazdaságon belüli érdekellentétek hatékonyabb feloldását, a jobb érdekképviseletet várja, valamint a célok között szerepel egy szolgáltató jellegű kamara létrehozatala is.

„Bízunk abban, hogy a törvény célja megvalósul. Ha ugyanis az az új agrárkamara az egész élelmiszer-vertikum szakmai véleményére hallgat, akkor a változás jó lehet" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a jelenlegi, ideiglenes megyei vezetők jól ismerik a mezőgazdaságot, és a megyei viszonyokat, így jó esély nyílik arra, hogy a tisztségviselők választásának előkészítésénél a szakmai szempontok döntsenek és ne a politika. Ha így lesz, akkor az az agrárium és a teljes vertikum javát szolgálja majd. Vancsura kifejtette: ha a politikai szempontok kerülnek előtérbe, akkor az eredeti célok végrehajtása sem valósulhat meg teljes mértékben.

A díjfizetéssel kapcsolatban Vancsura hozzátette: a kötött regisztrációs díjon felül fizetendő árbevétel-arányos tagdíj biztosan nem fog tetszeni azoknak, akik sokat fizetnek, és ezért ugyanúgy egy szavazatot kapnak, mint a keveset fizetők. „Ki fog derülni, hogy van-e értelme a fizetésnek, ami az egyik legfontosabb kérdés. A tagok mindenesetre többet szeretnének visszakapni, mint amennyit befizettek" – hangsúlyozta.

Az új szervezet által nyújtott szolgáltatások közül a legfontosabbként egy olyan egységes információs rendszer létrehozatalát nevezte meg, amely elősegíti a termelés. „Ezen felül az új agrárkamarának közvetítő szerepet kell ellátnia, amely lehetővé teszi egy valódi, szakmai alapokon nyugvó agrárstatégia létrehozását. Fontos lenne az is, hogy a szervezet hosszabb távon elősegítse a tagok versenyképességének javulását. Ha nem ezek a célok valósulnak meg, a tagok ugyan kényszerből kifizetik majd a tagdíjat, de a szervezet létének nem lesz értelme" – zárta szavait az elnök.

Szeptember végéig lehet regisztrálni

Az új agrárkamarának több százezer tagja lehet alanyi jogon, és ez a súlyának növekedését jelenti – jelentette ki Győrffy Balázs, az agrárkamara megbízott elnöke a napokban. Az új keretek szerint minden tag azonos jogokkal rendelkezik majd, és kvázi szövetkezeti felépítésű lesz az újjáalakuló kamara – tette hozzá Győrffy, aki szerint a régi forma nem szolgálta az összágazati érdekeket. A változások közül kiemelte, hogy közös kamarába kerülnak a termelők és az élelmiszeripar képviselői, ami véleménye szerint segíti a párbeszédet és az együttműködést.

Győrffy Balázs arra is emlékeztetett, hogy a regisztráció kötelező és a határidő szeptember végén jár le. Álláspontja szerint a tagsági viszony növeli az érdekérvényesítés lehetőségét.