Amit eddig nem tudtunk: akiknek jó üzlet lehet az euróválság

A német adófizetők jó esetben még profitálhatnak is azokból az erőfeszítésekből, amelyeket Berlin és az EU tesz Görögország államcsődjének elkerülése érdekében – ráadásul nem csak egy csatornán keresztül. 

A Süddeutsche Zeitung szerint a nyereség egyrészt közvetetten, az Európai Központi Bankon (EKB), illetve a német jegybankon, a Bundesbankon keresztül jelentkezhet kamatfizetések formájában. Az EKB és az euróövezeti jegybankok ugyanis összesen 56,5 milliárd euró értékben birtokolnak görög államkötvényeket, amelyek után idén 2,5 milliárd euró, 2026-ig pedig összesen 12,7 milliárd euró kamatnyereség illeti meg őket a Financial Times Deutschland számításai alapján. Az EKB a nála jelentkező profitot továbbadja a tagállami jegybankoknak – ebből a legnagyobb részben a legerősebbikük, a Bundesbank részesül majd.

Ehhez persze az is kell, hogy Athén képes legyen fenntartani fizetőképességét. Jelen pillanatban még nincs fennakadás – a görög pénzügyminisztérium közlése szerint az államnak van elég pénze a héten esedékes 3,2 milliárd eurós adósság törlesztésére az EKB felé.

A profit ráadásul még nagyobb is lehet a vártnál, legalábbis ha az euróövezeti intézmény jó időzítéssel nyúlt bele a fazékba, és alacsony árfolyamon vásárolta meg a görög kötvényeket a másodlagos piacokon. A Süddeutsche Zeitung által idézett példa szerint egy eredetileg tízmilliárd eurónyit érő állampapír-mennyiséget a közelmúltban hétmilliárd euróért vehettek meg a befektetők, akiknek Athén így tízmilliárd eurót és a kamatokat fizeti majd ki – legalábbis ha minden a tervek szerint alakul.

Németország emellett azért is profitál a válságból, mert a déli eurózóna-tagállamok csődje és az eurózóna szétszakadása miatti félelem nyomán megnőtt a kereslet az utolsó biztos pontok között számon tartott német állampapírok iránt. Ezek hozamai így rekordalacsony szintre süllyedtek, azaz Berlin rendkívül olcsón képes refinanszírozni államadósságát.

A Handelsblatt által idézett számítások szerint az elmúlt három és fél évben kibocsátott állampapírok után 86 milliárd eurót kell törleszteniük a németeknek – ha a kamatok az 1999 és 2008 közötti átlagos szinten maradtak volna, akkor 154 milliárd euró lenne ez az összeg. A német államháztartás kamatfizetési kötelezettségei tehát eddig 68 milliárd euróval csökkentek a krízisnek köszönhetően, állítja a Jens Boysen-Hogrefe közgazdász által készített tanulmány. 

És ez még nem minden: Athénnak ugyanis kamatostul kell visszafizetnie Berlinnek azt a 15,2 milliárd eurós hitelt, amelyet több mint két évvel ezelőtt, az első, bilaterális kölcsönöket magában foglaló mentőcsomag keretében szavazott meg számára Angela Merkel kancellár kormánya – 2010 tavaszán ugyanis még nem létezett az euróövezeti mentőalap (EFSF).

A németek által Athénnak nyújtott hitel kamata az Euriborhoz igazodik, amire Berlin rátesz még 1,5 százalékot. Bár az európai irányadó bankközi kamatláb egy év alatt 1,6 százalékról 0,3 százalékra mérséklődött, a plusz 1,5 százalék miatt ennek a kölcsönnek a kamata még mindig nagyobb annál, mint amennyiért Németország képes pénzhez jutni a tőkepiacokon - azaz ezzel is jól jár az euróövezet legerősebb állama. 

Igaz, a jelentős részben Merkelék által finanszírozott EFSF hitelei már nem számítanak ennyire jó üzletnek: azok után ugyanis csupán a kezelési költséget és azt a díjat kell pluszban megfizetnie az arra rászoruló tagállamoknak, amelyen maga az EFSF pénzhez jutott.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az euróövezeten belül hitelezőként a legnagyobb kockázatokat Németország viseli a tagállamok közül: Berlin eddig összesen 310 milliárd euróval szállt be a mentőcsomagokba kölcsönök vagy garanciavállalások formájában.