Berlin kételkedik a görög reformsikerben

Angela Merkel német kancellár egy vasárnapi televíziós interjúban kifejtette: Antonisz Szamarasz görög kormányfővel folytatott pénteki megbeszélésein az a benyomás alakult ki benne, hogy az új görög miniszterelnök "őszintén törekszik" országa hitelességének helyreállítására és keményen dolgozik a reformok sikeréért.

A kételkedő német kormánypárti politikusoknak címezve Merkel azt mondta: a válságkezelés jelenlegi, döntő szakaszában nagy körültekintésre van szükség. "Az a kérésem, hogy mindenki válogassa meg a szavait" - mondta a kancellár.

A Welt am Sonntag című vasárnapi német lap összeállítása szerint Görögországban 2009-től, a válság elmélyülésétől kezdve 2011 végéig a hazai össztermék (GDP) 20 százalékának megfelelő takarékossági intézkedéseket hajtottak végre, és 2014 végéig a formálódó újabb, 11,5 milliárd eurós megszorító csomaggal együtt a GDP 38,5 százalékát teszik ki a kiadáscsökkentő programok, ami messze meghaladja az összes többi euróövezeti tagországnál végrehajtott és tervezett megszorítások mértékét. Az pedig, hogy az államadósság mégis tovább nőtt, nem a kormányzati politika következménye, hanem a csaknem hatodik éve tartó gazdasági recesszió hatása - mondta a lapnak Laura Weymes, az ír nemzeti bank elemzője.

Németországban azonban annak ellenére kételkednek a válságkezelés sikerességében, hogy Görögország valósággal Európa-bajnok megszorításban. Különösen a kisebbik konzervatív kormánypárt, a bajor CSU politikusai bizalmatlanok Athénnel szemben. Markus Söder bajor pénzügyminiszter például augusztus elején úgy vélekedett, hogy Görögországot ki kell zárni a közös európai fizetőeszközt használó országok csoportjából, és le kell állítani a támogatási programokat, mert a további segítség olyan lenne, mintha vizet locsolnának szét a sivatagban.

Antonisz Szamarasz, a júniusban hivatalba lépett új görög miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Berlinbe vezetett, ahol pénteken a kancellárral folytatott tárgyalásán azt hangsúlyozta, hogy az athéni vezetés kitart a reformpolitika mellett és az utolsó centig visszafizeti az ország tartozását. "A görög büszke nép, nem szeret mások pénzén élni" - mondta Szamarasz a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: Görögország nem kér újabb támogatást, de időre van szüksége, hogy a fojtogató recesszió közepette végre levegőhöz jusson. A virágnyelven megfogalmazott kérés azt jelenti, hogy a kormány szeretné két évvel meghosszabbítani a nemzetközi hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó szerződések végrehajtását, 2014 helyett 2016-ra szeretné elérni a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.

Megfigyelők szerint a berlini találkozó nagy eredménye, hogy Angela Merkel nem utasította el kategorikusan a felvetést, és kijelentette, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, Németország pedig minden segítséget megad az új görög kormánynak. A kancellár a görög eurótávozásról szóló kormánypárti nyilatkozatokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte: ő személyesen mindig is az euróövezet egységéért küzdött, és senkit sem ismer a CDU/CSU frakcióból, aki ne Görögország euróövezeti tagságának megtartását kívánná.

A találkozón a német-görög kapcsolatok megerősítéséről állapodtak meg, és Szamarasz a megbeszélés után kiemelte, hogy új fejezet kezdődhet a két ország kapcsolatának történetében, de két nap sem telt el, mire ismét előkerültek az előző fejezet kulcsszavai. Ezúttal Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára nyilatkozott arról, hogy az euróövezeti tag Görögország menthetetlen. A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban kifejtette: elkerülhetetlen Görögország kiválása az övezetből, és ez 2013-ban meg is történik. Nem lehet tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy akinek egyszer sikerül bejutni az eurózónába, az örökre ott is maradhat - mondta Dobrindt.

Angela Merkel ezt követően kérte politikustársaitól az ARD közszolgálati televíziónak adott interjúban, hogy mérlegeljék a szavak súlyát, mielőtt megszólalnak. A lakosság többsége azonban a politikusi nyilatkozatoktól függetlenül úgy véli, Görögország már nem sokáig marad az euróövezet tagja. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban közölt új felmérés szerint a 82 milliós országban a lakosság 53 százaléka szerint Görögország hamarosan távozik az övezetből, és csak 28 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét.