Feszülten várja a piac a lazítást

„Monetáris politika a válság óta” – bár maga a cím nem hangzik túl izgalmasan, ez az az előadás, amit a világ piacai lélegzet-visszafojtva – és emiatt napok óta alacsony forgalommal, különösebb kilengéseket mellőzve – várnak. Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal reserve (Fed) elnöke holnap magyar idő szerint este tárja a nyilvánosság elé az intézmény vezetőinek elképzelését a wyomingi Jackson Hole-ban, abban a városban, amelyik 1978 óta ad helyet a Fed éves konferenciájának.

A kérdés az, hogy Bernankéék szerint az elmúlt időszak után itt van-e az ideje annak, hogy újabb monetáris lazítással pörgessék fel az amerikai gazdaságot, és állítsák fenntartható pályára a munkanélküliséget – ahogy a legutóbbi kamatdöntési jegyzőkönyv szerint ezt fontolóra vették. És ha igen, pontosan milyen eszközökhöz nyúl a Fed. A piacon már hónapok óta erősödik a várakozás, hogy a Fed esetleg bejelenti a mennyiségi lazításnak (Quantitative Easing, QE) nevezett, javarészt kötvényvásárláson alapuló program újabb, immár harmadik fordulóját.

Ezekre az aukciókra a piac óriásai, a nagybankok, befektetőházak jelentkeznek, a jegybank így friss pénzt tesz a bankrendszerbe, ösztönzi a gazdaságot, a kereskedők pedig alacsony kockázattal jutnak profithoz. Ezzel pörög a gazdaság, a kamatok és állampapírhozamok csökkennek.
Csakhogy most kissé más a helyzet, mint a korábbi akcióknál: utóbbi adatok már most is rendkívül alacsonyak, ugyanakkor nincs deflációs veszély. Márpedig a Fednek – melynek a QE és a QE2 eddig összesen 2300 milliárd dollárjába került – a programokkal azt is meg kell gondolnia, hogy az inflációs célt mennyire áldozza fel a növekedésért. Ráadásul több Fed-döntéshozó körében felmerült, hogy a költségvetési politikával nagyobb hatást lehet tenni a gazdaságra.

A Goldman Sachs elemzői, élükön a MarketWatchnak nyilatkozó Jan Hatziusszal nem számítanak arra, hogy a beszéd túl sok újdonságot hoz a Fed rövid távú stratégiájában. „A fő kérdés, hogy a hosszú távú politikát új alapokra helyezi-e Bernanke. Egy agresszív hozzáállás annak a jele lenne, hogy a döntéshozók a nem konvencionális könnyítési módok felé mozdulnak, de várakozásaink szerint az ilyen lépésekkel óvatos lesz a Fed” – magyarázta Hatzius hozzátéve: szerintük decemberig vagy akár 2013 elejéig is várhatnak a mennyiségi lazítással.

A Standard Bank londoni elemzője, Steven Barrow szintén arra számít, hogy visszafogott bejelentéseket hallhatunk majd. „A cím azt sugallja, hogy ez egy kicsit jobban a múltba tekintő elemzés lesz, mint azt a piac akarná, de ettől még a szavaknak lesz hatásuk” – vélekedett. – Ha például azt mondja, hogy a lazítás bevált a múltban, a piac ezt jelként fogná fel, hogy folytatni akarják, akár már a szeptemberi találkozójukon”. Ez egyébként Barrow szerint segítene az amerikai államkötvények hozamát tovább csökkenteni, miközben az euró az 1.30-as dollárszintek felé erősödhetne a következő hetekben. Az elemzői konszenzus a FOMC (Nyíltpiaci bizottság, lényegében a monetáris tanács) szeptember 13-ai ülésére valószínűsíti egy program – akár a QE3 – elindítását.

A Fed döntése egyébként azért sem egyszerű, mert még nem látható, hogy az európai adósságválság pontosan milyen hatással lesz az Egyesült Államok gazdaságára. A levegőben lóg egyelőre az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlásba – azaz a QE újbóli „európai importjába” vagy esetleg kamatcsökkentésbe kezd-e szeptemberben. És mivel a két gazdaság igencsak függ egymástól, a hangulatnak nem tett jót Mario Draghi EKB-elnök bejelentése, hogy lemondja a már megszervezett részvételét Jackson Hole-ban.

Az EKB következő ülése szeptember 6-án lesz, Draghi erre hivatkozva döntött a távolmaradás mellett. Döntése után máris elindultak a spekulációk, hogy vajon az EKB akkor jelenti-e be az akciókat, vagy megvárja a német alkotmánybíróság 12-ei ítéletét a kontinens segélyalapjáról. Az európai jegybankelnök egyébként egy tegnapi, a Die Weltben megjelent írásában ismét kiállt a „rendkívüli intézkedések” mellett.

Az amerikai GDP az első negyedévben két százalékkal erősödött, és szakértők szerint az év második felében is körülbelül ilyen mértékű növekedés várható. Bár a tengerentúli gazdaság lényegesen jobb helyzetben van az euróövezetinél – ott idén minimum 0,3 százalékos visszaesés várható –, a Washington Post szerint még ilyen növekedési ütem sem lesz elég a munkanélküliség csökkentésére. Az Egyesült Államokban 8,3 százalékon áll ez a mutató, miközben az eurózóna 11,2 százalékos munkanélküliséggel küszködik.

Jó hír mindemellett az amerikaiaknak az is, hogy a statisztikák szerint júliusban összesen 163 ezer új munkahely keletkezett a magánszektorban – ez a legmagasabb érték idén február óta.

Az amerikai GDP az első negyedévben két százalékkal erősödött, és szakértők szerint az év második felében is körülbelül ilyen mértékű növekedés várható. Bár a tengerentúli gazdaság lényegesen jobb helyzetben van az euróövezetinél – ott idén minimum 0,3 százalékos visszaesés várható –, a Washington Post szerint még ilyen növekedési ütem sem lesz elég a munkanélküliség csökkentésére. Az Egyesült Államokban 8,3 százalékon áll ez a mutató, miközben az eurózóna 11,2 százalékos munkanélküliséggel küszködik.

Jó hír mindemellett az amerikaiaknak az is, hogy a statisztikák szerint júliusban összesen 163 ezer új munkahely keletkezett a magánszektorban – ez a legmagasabb érték idén február óta. -->