Az eddig ismertnél konkrétabb módon próbál felkészülni a német pénzügyminisztérium arra az eshetőségre, hogy Görögország esetleg az eurózóna elhagyására kényszerül. A Financial Times Deutschland információi szerint a minisztériumon belül külön munkacsoport ezzel a kérdéssel: a szakértők a grexit Németországra és az egész eurózónára gyakorolt hatását próbálják modellezni.
„A kollégák számításokat végeznek a pénzügyi következményekről, és azt mérik fel, hogyan lehetne megakadályozni a dominóhatás beindulását” – idézte a német lap egyik minisztériumi forrását. A stáb mintegy tíz főből áll, és naponta ülésezik.
A lap megkeresésére Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyik szóvivője annyit közölt: létezik „egy munkacsoport, amely főleg az adósságválsággal foglalkozik.“ Hozzátette, hogy a kormány minden forgatókönyvre felkészül, még arra is, amelynek bekövetkezése nem valószínű.
Bár Angela Merkel kancellár pénzügyminiszterével együtt hivatalosan továbbra is azt hangoztatja, hogy mindent meg kell tenni Görögország és a többi válságban lévő déli tagállam euró-övezetben tartása érdekében, Németország és az uniós vezetők be akarják magukat biztosítani arra az esetre is, ha ez mégsem sikerül.
Ráadásul – a korábbiakkal ellentétben – a vezető politikusok egy része már korántsem tartana katasztrófának egy ilyen szcenáriót. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője a ZDF ma reggeli műsorában például úgy nyilatkozott, hogy abból indul ki, miszerint a grexit „nem okozna problémát az eurónak“. Az euróövezeti mentőalapok ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy „a fertőzés ne terjedjen tovább“, fűzte hozzá. Korábban Philipp Rösler gazdasági miniszter is úgy vélekedett, hogy a görög búcsú már rég elvesztette félelmetes voltát.
Az esetleges grexitre való felkészülés híre azt az üzenet rejtheti a ma Berlinben tárgyaló görög kormányfő, Antonisz Szamarasz számára, hogy Németország nem lesz hajlandó kompromisszumokra a hitelprogram fellazítása terén. Mint ismert, a hellén miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy két évvel nyújthassák ki a reformok és megszorítások véghezvitelét. Ez egyben azt is jelentené, hogy Athén nem 2014-re csökkentené a GDP három százaléka alá a költségvetési hiányát – az EU-EKB-IMF alkotta trojka eredetileg ezt a célt tűzte ki –, hanem csupán 2016-ra.
Érvelésük szerint a túlzott méretű és túl gyors takarékossági intézkedések lehetetlen helyzetbe hozzák a társadalom egy részét, másrészt mélyítik a recessziót, és ezáltal veszélybe sodorják az adósságpálya fenntarthatóságát.
A német kormány azonban eddig elutasította a program enyhítésére vonatkozó kérelmeket, és azt hangsúlyozta, hogy Athénnak tartania kell magát az EU-IMF-hitelprogramokban vállalt kötelezettségekhez. (Lényegében ezt erősítette meg Angela Merkel ma, a görög miniszterelnökkel lezajlott tárgyalást követő sajtótájékoztatón is.)
A találkozót megelőzően egyébként támogatásáról biztosította a német kancellárt Jan Kees De Jager holland pénzügyminiszter is, mondván, „az a legjobb, ha kitart szigorú álláspontja mellett“. Ha Athén halasztást akar kérni „a takarékossági intézkedések és a reformok terén, azt teljességgel ellenezzük,“ jelentette ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.