A Wekerle Tervet a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egy olyan időszakban dolgozták ki, amikor a globális politikai és gazdasági hangsúlyeltolódások miatt az Európai Unió, ezen belül a nemrég csatlakozott közép-európai térség új kihívásokkal néz szembe
„Az Uniót jellemző számos feszültség közül a legfontosabb az egyensúlytalanság, amely az elmúlt évtizedben a centrum országok és a periféria között kialakult, ezért a sikeres további integráció érdekében tartós és a periféria integrálódását lehetővé tevő megoldásokat kell találni a kialakult feszültségekre” – írja az NGM.
A fokozatosan globalizálódó világgazdasági térben a regionális szintű jelenségek felértékelődnek, a pénzügyi válság, kiemelten az eurózóna válsága rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzésének útja a szorosabb gazdasági integráció és koordináció. Ezt példázza a fejlett nyugat- és észak-európai országok példája is, amelyek valójában akkor tudtak felmutatni rendkívüli és tartós fejlődést, miután sikerült előrelépniük a gazdasági integráció útján, hangsúlyozza az NGM.
A Wekerle Tervben az olvasható, hogy Magyarország versenyképessége a magyar gazdaság közép-európai pozíciójának megerősítésén keresztül javítható, a térségi gondolkodás segíthet a megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodási nehézségek legyőzésében.
A terv készítői szerint egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. „A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja” – olvasható a dokumentumban.
Ez új lehetőség a kelet-közép-európai államok számára, hogy fokozott ütemben hozzák be azt a történelmi léptékű fejlettségbeli lemaradást, ami elválasztja őket a fejlett nyugat-európai országoktól. A Kárpát-medencei térség országainak sokkal mélyebb gazdasági integrációja azért is indokolt, mivel gazdaságuk túlságosan kicsi és szűk ahhoz, hogy a világgazdasági folyamatokba hatékonyan kapcsolódhassanak be.
A térség gazdasági teljesítménye népességbeli súlyánál sokkal alacsonyabb, az Unió gazdasági teljesítményének (összes GDP-jének) mindössze három százalékával egyenlő, míg a népességben 10 százalékos az arány – állapítják meg a tanulmány szerzői.
A Wekerle Terv szerint a Kárpát-medence országainak gazdaságát domináns módon a térségbe a kelet-európai rendszerváltást követően betelepült nyugat-európai tőke határozza meg, amely szinte minden nemzetgazdasági ágban, az országok többségében uralkodó szerepet játszik. A térség minden országa tőke- és tudásimportra szorul, és ezt az importot alapvetően az EU magországaitól szerezhetik be.
Az országok többségében a gazdaság és a piac tipikusan duális szerkezetet mutat, amelyben együtt van a nagy multinacionális vállalatok által képviselt termék- és munkaerőpiac, amit makroszerkezetnek is nevezhetünk és az általában helyi kis- és középvállalatok által képviselt helyi gazdaság a maga sajátos munkaerő keresletével és termékkínálatával. Különböző okokra visszavezethetően a térségben a fejlesztések finanszírozása drágává vált, aminek következtében a lokális gazdaságok jórészt stagnálnak és a növekedés nagyrészt a külföldi tőke által a térségben üzemeltetett vállalkozásokból származik.
A terv elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési érdekeinek szolgálata azáltal, hogy hozzájárul annak Kárpát-medencén belüli pozícióinak erősödéséhez. A cél elérése érdekében törekszik a szomszéd országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére és a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok azonosítására.
A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.