Kínai álcégektől tartanak a németek

A beszerzési menedzserindex továbbra is az ágazatra általános csökkenést jelentő szint, 50 pont alatti 47,8 pontra süllyedt, a júliusban feljegyzett 49,3 pontról. Egyes elemzők szerint ez az adat azt jelzi, hogy nem növelte a kínai vállalatok bizalmát a pekingi kormány azon erőfeszítései iránt, amelyek a világ második legnagyobb gazdaságának ösztönzését célozzák. 

Két nappal később az Új Kína hírügynökség „Az euróövezet válsága lassíthatja a kínai gazdaságot” címmel a National University of Singapore és a kínai Xiamen University közgazdászait idézte, akik szerint Kína gazdasága idén - a korábbi évek kétszámjegyű adatához képest -  "csak"  7,68 százalékkal növekszik. A második negyedben is a növekedés 7,6 százalék volt, a legalacsonyabb az utóbbi három évben. Chen Kang, a szingapúri egyetem professzora úgy látja, hogy az euróövezet idei és jövőre várható recessziója várhatólag csapást mér Kína exportjára, különösen az euróövezetbe irányuló kivitelére, amely szerinte csökkenni fog. Pedig Ven Csia-pao kínai miniszterelnök szerint éppen a kínai export élénkítésére van szükség, ahogy erről a Világgazdaság mai, hétfői száma hírt adott.

Ugyancsak az Új Kína augusztus 24-i jelentése szerint Kína egyik legnagyobb acélgyára, a Maanshan Iron and Steel Co Ltd.  (MaSteel) az idei első félévben 1,89 milliárd jüan (299 millió dollár) összegű veszteséget halmozott fel a lanyha kereslet okozta árcsökkenések miatt, holott a tavalyi első félévben még 310 millió jüan összegű nyereséget ért el. A nyersanyagok költségének esése nem tudta ellensúlyozni azokat a veszteségeket, amelyeket az acéltermékek árának gyengülése idézett elő az idei első félévben – olvasható a MaSteel jelentésében. Szerinte a túlkínálat az idei második félévben is gyötörni fogja a kínai acélipart, mert az autógyártó és az ingatlanágazatok részéről a kereslet gyenge marad a pekingi kormány megszorító intézkedései következtében.

És ami különösen fájdalmas: A kínai gazdaság lassulása miatt az idei első félévben nagyrészt a hazai vállalatok profitjának növekedési üteme is csökken. Az Új Kína 2012. augusztus 18-i jelentése szerint a sanghaji értéktőzsdén jegyzett több mint ezer vállalat idei első félévi nettó profitja 6,75 százalékkal növekedett, míg a tavalyi azonos időszakban a növekedés még 36,14 százalékos volt. A kínai hírügynökség által idézett China Securities Journal szerint a profitcsökkenés legsúlyosabban a kínai acél- és építőipart sújtotta.

Ebben a környezetben érdemes felfigyelni arra a további két kínai negatív hírre, amelyek már közvetlenül Európát érintik. Az egyiküket érdekes módon még a Golosz Rosszii (a továbbiakban GI - Oroszország Hangja) állami rádió is ismertetette. Arról szólt, hogy a cseh elhárítás, a Biztonsági és Információs Szolgálat (BIS) a 2011. évről szóló jelentése szerint Kína is folytat gazdasági kémkedést Csehországban. (A GI a tárgyilagosság kedvéért azt is ismertette, hogy az orosz hírszerzés is aktív Csehország területén,  elsősorban a gazdaság és az energia iránt érdeklődik). A BIS jelentéséhez a CTK cseh hírügynökség rámutatott, a kínai ügynökök elsősorban a cseh gazdaság, a tudomány és a technológia területéről beszerezhető információk iránt érdeklődnek. A BIS jelentés kiemelte, a kínai kémek a diplomáciai fedés keretében igyekeznek dolgozni. A csehek  pedig akkor szembesülnek közvetlen kockázattal, ha Kínába utaznak vagy megpróbálnak olyan cseh üzleti vállalkozással kontaktusba kerülni, amely kínai érdekeket képvisel – így a cseh kémelhárítás jelentése.

A másik fontos negatív fejlemény, amely szintén Európát érinti: A német és az osztrák sajtóban az utóbbi napokban olyan információk jelentek meg, amelyek becsapásra, visszaélésre szakosodott kínai álcégek fokozott aktivitásáról számolnak be e két EU tagországban, kiemelten a kis és közepes vállalkozások körében. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHT) évekkel korábban is hírt adott kínai álcégek ilyen aktivitásáról, ám a jelek szerint ez nem hagy alá, sőt, a jelek szerint ismét növekvőben van. Éppen erről adott hírt a minap a Süddeutsche Zeitung „Kínai álcégek német kkv-kat csapnak be” címmel megjelent tudósításában. Egyre több német kkv esik kínai álcégek áldozatául. Gyümölcsöző rendelések elhelyezését helyezik számukra kilátásba, a német üzletembereket e célból meghívják Kínába, akiket aztán arcpirulás nélkül „megfejnek”. A csalókat a kínai tartományi közigazgatásoknál dolgozó korrupt hivatalnokok fedezik – mutat rá német lap, amely részletesen ismertetett egy megtörtént konkrét esetet, megszólaltatva Thomas Reissmannt,  a videókat gyártó Travelsensations müncheni cég vezetőjét.

Érdemes részletesebben is ismertetnünk e müncheni üzletember Kínában szerzett kellemetlen tapasztalatait, a német lap beszámolója alapján. Ő ugyanis idén tavasszal angol nyelvű e-mailt kapott a Zhengzhouban működő  Henan Wanhua Investment Co Ltd. cégtől , amely ajánlatot kért 20 darab, egyenként 25 perces epizód videofilm elkészítésére, amely Németországot mutatná be. A díj 2300 dollár lenne percenként, összesen tehát 1,25 millió dollár lenne. A kíniak megígérték, hogy 70 százalékot előre fizetnek, ám Reissmannak a részletek megbeszélésére és a szerződés aláírására Zhenghouba kell utaznia. A Wenhua Investment még lebélyegzett meghívó levelet is küldött.

Thomas Reissmann el is utazott repülőgépen, Peking érintésével a kínai tartományba, ahol előtte már számos német kkv  képviselője járt, vélhetően hasonló szerződéses ajánlat ügyében. A szerződés aláírása állítólag már az érkezése utáni napra be volt tervezve.  Azonban némi bökkenő történt. A kínai ügyvezető részére – állítólag kínai szokás szerint – drága ajándékot kellett volna vásárolnia. Ezt ő azonban visszautasította. A záróvacsorán pedig - a kínai üzletemberek szerint - további 4800 dollár megfizetését kellene állnia. Ezt is visszautasította, és nyomban elutazott. Ám sok más német üzletember fizetett ilyenkor – a Süddeutsche Zeitung szerint. 

Németországba visszatérve a müncheni üzletember aztán kiderítette, hogy a Henan Wanhua Investment lényegében egy fedőcég, amely gyanútlan üzletembereket Kínába hív meg hasonló ürüggyel. A Zhengzhouban történt eset persze nem egyedi, az interneten kinai álcégek hosszú listája található. Ha az ilyen cégek mint csalók lelepleződnek, új cégek alakulnak, más álnév alatt. És a kínai tartományi közigazgatások korrupt hivatalnokai fedezik az ilyen csalókat.  És mint a müncheni lap megírta, a sanghaji német külkereskedelmi kamara már évek óta figyelmeztetett az ilyen kínai trükkökre, amelyek miatt sok német vállalat egyenként sok-sok ezer eurója ment veszendőbe.

Ezért aztán óvatosságra intenek a német külkereskedők, ha egy kínai vállalat meglepetésszerűen igen nagy összegű megrendelésre vonatkozó ajánlatkérést juttat el német cégeknek  - írja a Südddeutsche Zeitung.

Ám Magyarországot legalább ennyire érdekelhetik osztrák vállalatok ez irányú Kínában újabban szerzett negatív tapasztalatai. Az osztrák média – a Die Presse, a Der Standard, a Wirtschaft, az APA hírügynökség - napokban közzétett tájékoztató anyagai szerint az utóbbi időben állítólag egyre több álcég keresett meg osztrák vállalatokat Kínából, és emiatt konkrét káresetek is előfordultak. Erre egyébként az Osztrák Gazdasági Kamara is figyelmeztetett. A legtöbb kínai álcég e-mailen rendelési vagy együttműködési szándékát jelezte, az erről szóló levelezésbe „igen sok időt és részletes munkát” is beleölt. Sőt, az osztrák cégek ajánlatát aztán jelentősebb utótárgyalások nélkül el is fogadták. 

Az osztrák cégek tapasztalatai hasonlóak, mint a németeké: Az állítólagos szerződés aláírására a külföldi céget meghívják Kínába, ahol az osztrákoknak mindenesetre ki kell fizetniük a jegyző, a szerződéses előmunkálatok és a hasonlók költségét. Gyakran még pénzajándékot is kell fizetniük az illetékes kínai közigazgatás rossz hangulatú hivatalnokának. A pénzeket pedig – gyakran valamilyen ürüggyel – mégis egy magánszámlára utalják át. Onnan az összeget persze azonnal leemelik, és a kínaiak hirtelen már nem mutatnak érdeklődést a partneri viszony fenntartása iránt.

Az előbbiekre tekintettel az Osztrák Gazdsági Kamara (WKÖ) a múlt hét végén közzétette azoknak a kínai – feltehetően – álcégeknek a listáját, amelyek az üzleti gyakorlatuk révén – szerinte - feltűnővé váltak, komolyságuk pedig megkérdőjelezhetővé. Összesen harminc kínai cégről van szó, és a WKÖ azt kérte a tagvállalataitól, amennyiben e felsorolt kínai cégek bármelyike kapcsolatot keresett volna velük, tapasztalataikról nyomban értesítsék a pekingi osztrák kereskedelmi kirendeltséget. A pekingi osztrák képviselet pedig az általa nyújtott szolgáltatások részeként térítésmentesen elvégzi a jelzett kínai cégek leellenőrzését az illetékes kínai hatóságoknál. . 

Mit lehet mindehhez okulásként hozzáfűzni a kár vallott német és osztrák kkv-k példáján? Természetesen e negatív tapasztalatok eltörpülhetnek azon jelentős előnyök mellett, amelyek a Kínával, ezzel az óriási felvevőpiaccal, megbízható, korrekt, üzleti ígéreteit betartó vállalataival való kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelemből származhatnak. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, vajon az illetékes kínai hatóságok fellépnek-e vagy felléptek-e az ilyen, nevüket esetenként kaméleon színváltozásához hasonlóan váltogató kínai álcégekkel szemben, és ha igen, milyen eredménnyel.  Mindenesetre a becsapásra, csalásra szakosodott kínai álcégektől mint a tűztől óvakodni kell.

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke