"Levegőért kapkod" a görög miniszterelnök - indul a tárgyalási maraton

„Nem újabb pénzt kérünk, hanem egyszerűen csak levegőhöz szeretnénk jutni” – ezekkel a szavakkal indokolta Antonisz Szamarasz görög kormányfő a német Bild című napilap mai számában megjelent interjúban azt az athéni kérést, hogy a 130 milliárd eurós második nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt megszorításokra Görögország több időt kaphasson. Athén ugyanis nem két, hanem négy év alatt 2016-ig hajtaná végre a 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentési programot. A görög érvelés szerint ugyanis a kiigazítások végrehajtásának lassítása nélkül a gazdaság nem tud kimászni a recesszióból.

A görög miniszterelnök, ha úgy tetszik az oroszlán barlangjában szólalt meg, hiszen a kendőzetlen stílusáról ismert német bulvárlap az utóbbi időben gyakran ostorozta a felelőtlen gazdaságpolitika miatt eladósodott dél-európai országot, amelyet a német adófizetők pénzéből kell megmenteni.

A kiadáscsökkentési ütem lassítása a gyakorlatban azt jelentené, hogy Athénnak „csak” 1,5 százalékponttal kellene csökkenteni az államháztartási hiány mértékét 2016-ig szemben a 2014-ig vállalt 2,5 százalékpont helyett. A 2014-ig történő kisebb deficitcsökkentést kieegyenlítésére athéni számítások szerint 20 milliárd eurós pluszforrást kellene előteremtenie a görög államháztartás számára. Szamarasz a Bildnek adott interjúban azonban leszögezte, hogy a megszorítások ütemezésére vonatkozó hosszabb idő nem jelent automatikusan több pénzt a hitelezők számára. A görög kormány ugyanis nem várná el, hogy a nemzetközi közösség finanszírozza ezt az összeget. Athén a forrásokat elsősorban azzal teremtené elő, hogy 2016 helyett 2020-tól törlesztené az első, 110 milliárd eurós EU-IMF-hitelcsomagot, amikortól amúgy is el kell kezdenie visszafizetnie a második hitelcsomag utáni kötelezettségeit.

Szakértők szerint azonban a megszorítások ütemezésének lassítása miatt a görög államháztartásnak jóval több pluszforrásra lenne szüksége az Athén által becsült 20 milliárd helyett. Ez pedig azt jelentené, hogy újabb több tízmilliárd eurós mentőcsomagot kellene az EU-IMF párosnak összeraknia. Így aztán nem meglepő, hogy az Athénnal szemben egyre türelmetlenebb német kormány pénzügyminisztere a hétvégén egyáltalán nem lelkesedett az ötletért.

A Bildnek adott interjú valójában Szamarasz e heti európai partnerekkel történő, a görög kérelemről szóló tárgyalássorozatát készítette elő, melynek első felvonását, az Eurócsoport elnökével való találkozóját lapzártánk idején tartották Athénban. Elemezők előzetesen nem vártak áttörést a tegnapi találkozótól. A görög könnyítési kérelemről szóló lényegi tárgyalásra amúgy is pénteken kerül sor, amikor Angela Mekel kancellár Berlinben fogadja a görög kormányfőt, aki majd másnap Párizsba is ellátogat, hogy Francois Hollande francia államfőt győzködje a megszorítási ütem lazításáról. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának vezetője pedig holnap külön konzultál arról, milyen közös álláspontot fogadjanak el a Szamarasszal történő tárgyalásaikon. Kérdés, hogy a pár hónappal ezelőtti elnökválasztási kampányban megszorításellenes szólamokat hangoztató Hollande mennyire lesz megértő Szamarasszal szemben, miután az eddigi berlini nyilatkozatok alapján Merkel várhatóan a vállalt kiadáscsökkentési ütem betartását fogja követelni Athéntól.

A német kancellár szóvivője mindenestre lehűtötte a várakozásokat azzal, hogy leszögezte: Merkel Hollande-dal, illetve Szamarasszal történő tárgyalásai nem hoznak majd jelentős döntéseket. Athénnal kapcsolatban majd csak a hitelező szervezetek (Európai Bizottság, IMF, EKB) képviselőiből álló trojka jelentésének szeptemberi megjelenése után várhatók érdemi döntések – mondta Steffen Seibert. A trojka ugyanis a jövő hónapban teszi közzé véleményét arról, hogy miként halad az athéni kormány a második mentőcsomag fejében márciusban vállalt intézkedések megvalósításával. Athén csak akkor jut hozzá a második mentőcsomag aktuális 31,5 milliárd eurós részletéhez – ami elengedhetetlenül szükséges a görög csőd elkerüléséhez – ha a trojka elégedett lesz az addig meghozott athéni intézkedésekkel.

További nehézséget okozhat a görög kormánynak a trojka igényeinek kielégítésében az, hogy a Der Spiegel értesülése szerint a hitelező szervezetek a vállalt 11,5 milliárd euró helyett 14 milliárd eurós kiadáscsökkent tartanak szükségesnek a 2013-2014-es időszakban, mert nem a vártnak megfelelően folynak be a privatizációs, illetve adóbevételek.

Világgazdaság Online - T. G.-->