Maradj kemény, szomszéd! Üzentek Merkelnek a csúcs előtt

"Azt mondom a német kormánynak, hogy az a legjobb, ha kitart szigorú álláspontja mellett" – nyilatkozta a Financial Times Deutschlandnak Jan Kees De Jager. "Az senkinek sem segít – így a görögöknek sem -, ha a szükséges intézkedéseket elhalasztjuk" – fűzte hozzá. Világossá tette, hogyha Athén halasztást akar kérni "a takarékossági intézkedések és a reformok terén, azt teljességgel ellenezzük."

Mint ismert, Hollandia – Finnország mellett – Németország egyik legfőbb szövetségesének számít ebben a tekintetben: szerintük a Berlin által diktált kőkemény megszorításokra épülő politika helyes irány, az államadósságok csökkentése és a költségvetés stabilizációja pedig továbbra is elsődleges cél. 

Az Északi Blokk élesen szemben áll a déli tagállamokkal, amelyek ellenzik a túlzott megszorításokat. Érvelésük szerint az egyrészt lehetetlen helyzetbe hozza a társadalom egy részét, másrészt mélyíti a recessziót, és ezáltal veszélybe sodorja  az adósságpálya fenntarthatóságát. De Jager nyilatkozatának időzítése korántsem véletlen: Angela Merkel ugyanis ma Berlinben tárgyal Antonisz Szamarasz görög kormányfővel az EU-IMF-hitelprogram esetleges fellazításáról.

Bátorítani kell a görög kormányt a nemzetközi hitelszerződésekhez kapcsolódó reformok folytatására - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben . A kancellár a Francois Hollande francia elnökkel folytatott megbeszélése előtti sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a görögországi helyzetről a nemzetközi hitelezők - az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - által alkotott trojka szeptemberben elkészülő jelentése ad majd teljes képet, az azonban a jelentéstől függetlenül is biztos, hogy a vállalt kötelezettségeket mindenkinek be kell tartania. Francois Hollande hozzátette: Franciaország és Németország egyaránt azt kívánja, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon, ehhez azonban Athén erőfeszítéseire is szükség van.

Athén kettő helyett négy év alatt, 2016-ig hajtaná végre a 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentési programot. A görög érvelés szerint a kiigazítások lassítása nélkül gazdaságuk nem tud kimászni a recesszióból. A kiadáscsökkentési ütem lassítása azt jelentené, hogy Athénnak 2016-ig 1,5 százalékponttal kellene csökkentenie az államháztartási hiány mértékét, szemben a 2014-ig vállalt 2,5 százalékponttal. A 2014-ig történő kisebb deficitcsökkentés kieegyenlítésére görög számítások szerint 20 milliárd eurós pluszforrást kellene előteremteni az athéni államháztartás számára. A görög kormány – Szamarasz tegnapi nyilatkozatának megfelelően – nem várná el, hogy a nemzetközi közösség finanszírozza ezt az összeget. A forrásokat elsősorban azzal teremtenék elő, hogy 2016 helyett 2020-tól törlesztenék az első, 110 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomagot.

Szupertitkos terv készül Európa megmentésére

Gőzerővel dolgozik az EKB szakértői gárdája azon, milyen eszközökkel nyomhatná lejjebb a csőd által fenyegetett eurózóna-tagállamok állampapír-piaci hozamait. A legutóbb kiszivárgott információk szerint az euróövezeti jegybank egy meglehetősen kalandosnak tűnő verziót favorizálna. A központi bank rögzíthetné, hogy valamely válsággal sújtott ország kötvényei esetében maximum milyen kamatokat vagy milyen kockázati felárat tudna elfogadni, és e célt nyilvánosságra hozná. A példa a svájci jegybank valutakurzusára vonatkozó célkitűzés lenne. Svájchoz hasonlóan az EKB is rögzíthetné, hogy az eurókötvények hozamai maximálisak mekkorák lehetnek.