Merre megy a magyar gazdaság?

A második negyedévi GDP-adatok a gazdaság általános gyengeségét mutatják, az infláció pedig – részben az adóemelések, részben az élelmiszerek drágulása miatt – magas szinten maradt, olvashat a Citigroup legfrissebb globális gazdasági összefoglalójának Magyarországról szóló fejezetében.

A növekedésnek egyelőre nincs, ami lendületet adhatna, ami a – figyelembe véve a kormány túlságosan optimista növekedési prognózisait – megnehezítheti az IMF-fel való megállapodást. A kabinet ugyanakkor már célzott arra, hogy – amennyiben a tárgyalópartnerek ehhez ragaszkodnak – visszavonhatja a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztését, amivel a megállapodás egyik komoly akadályát háríthatja el.

Nem nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a tranzakciós illetékből származó bevétel csökkenéséből és a lassabb növekedésből eredő, nagyjából a GDP 1,5-2 százalékára rúgó tételt honnan teremti elő a kormány. Mivel a kormány sem az egykulcsos személyi jövedelemadó progresszívvá tételére, sem új vagyonadók bevezetésére, sem a szociális kiadások megnyirbálására nem mutat hajlandóságot, várható, hogy a „politikai zaj” a tárgyalások második – várhatóan szeptemberben kezdődő – fordulójának megindulása után erősödni fog.

A kockázati felárak az utóbbi időben csökkentek, ami a Monetáris Tanács külső tagjait kamatvágásra bátoríthatják, a megmaradó bizonytalanság és a kockázati környezet kiszámíthatatlansága miatt valószínűbb, hogy az irányadó ráta 2012 végéig a jelenlegi, 7 százalékos szinten marad, amíg nem sikerül közel kerülni az EU/IMF tárgyalások sikeres lezárásához.

Marad a stagfláció

A Citi prognózisa szerint az első negyedévi  idén 0,9 százalékkal csökkenhet a GDP. Az év második felében a visszaesés talán csökken, a negyedéves növekedési adatok akár kevéssel nulla fölé is emelkedhetnek – mondta korábban lapunknak Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. A szakember kiemelte: a második negyedév csalódása, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár sem a termelési, sem a beruházási oldalon nem tudott lendületet adni a növekedésnek. „Bár a magyar gazdaság számára a mélypontot feltehetően az április-júniusi időszak jelentette, a stagfláció – magas inflációval és munkanélküliséggel kísért recesszió – folytatódik. 2013-ban az export már lendületet vehet, a folytatódó hitelzsugorodás és a szükséges költségvetési megszorítások azonban továbbra is visszavethetik a belső keresletet, így szerény, 1 százalék alatti bővülést valószínűsítünk”.