Zuhant a pálinkaadó

2010. szeptember 27-én jelentette be a kormány, hogy ettől az időponttól otthon is díj- és jövedékiadó-mentesen lehet pálinkát főzni, ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat. A 2010-es liberalizáció előtt Magyarországon a saját gyümölcsöskertből származó gyümölcsöt kedvezményes bérfőzési szeszadó – a jövedéki adó 50 százalékának – megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni, ez a fizetési kötelezettség azonban az új szabályozással megszűnt, mindennek pedig az államkasszára is hatása van az elmúlt időszak tapasztalatai szerint. 

Az Adó Online utal a NAV adataira, melyek szerint a tavaly Magyarországon a szeszipar 15,6 millió hektoliterfok alkoholt állított elő, ennek 45 százaléka (7,2 millió) pálinka volt.  A hivatalos adatok alapján ebből a kereskedelmi főzésű pálinka mindössze 850 ezer hektoliterfokot tett ki, a bérfőzésben azonban 6,174 millió hektoliterfok pálinka készült. Mindezek ellenére ez utóbbiból mindössze 15 millió forint folyt be, míg egy évvel korábban ez az összeg 2,8 milliárd, két évvel ezelőtt pedig 8 milliárd forint volt. 

Az Adó Online számításokat végzett azzal kapcsolatban is, hogy a NAV adatait figyelembe véve, hektoliterfok adatait 50 százalékos pálinkára felszorozva 12 millió liter pálinkát készítettek 2011-ben Magyarországon adó- és járulékmentesen, amely azt jelenti, hogy mindez hivatalosan a háztartásokban maradt, nem került kereskedelmi forgalomba. 
„Ha a személyenként lefőzhető, házi főzésben előállított pálinkamennyiséget nézzük, akkor az 50 hektoliterfokos pálinka átszámítva már 86 liter 50 százalékosat jelent, ami az év napjaival elosztva napi 2,3 dl fogyasztását jelenti. Ez már olyan mennyiség, amely az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása szerint hosszú távon májzsugorodáshoz vezet” – áll az adózási szaklap összeállításában. 

Az online folyóirat mindezzel arra világít rá, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető: a lefőzött 12 millió liter pálinkából a hivatalos adatok ellenére mégis megvan a lehetősége annak, hogy a jóhiszemű törvényi szabályozás mellett feketén kereskedelmi forgalomba kerül több millió liter pálinka hazánkban. Mindez pedig nemcsak az államháztartásnak jelent veszteséget az állam elmaradt adóbevételei miatt, de a legális szeszipari szereplőknek is olyan konkurenciát állít, amellyel nehéz versenyezni, így több cégnél is fennáll a csőd veszélye.