A bankokat támadja Merkel kihívója

A lehető legjobb választás – az elemzői értékelések egybehangzóan így értékelték, hogy a német szociáldemokrata párt (SPD) pénteken Peer Steinbrück volt pénzügyminisztert nevezte meg Angela Merkel kancellár kihívójának az egy év múlva esedékes parlamenti választásra. Az SPD politikusai közül határozottan Steinbrück számít a legveszélyesebb ellenfélnek Merkel számára, miután az SPD-n belül a párt jobbszárnyhoz sorolható politikusnak van leginkább esélye arra, hogy szavazatokat vegyen el a CDU-CSU konzervatív pártszövetségtől – emelte ki a Reutersnak Gero Neugebauer a berlini egyetem politológusa.

Steinbrück érdemeit széles körben elismerik Németországban, ahogyan az SPD és a konzervatív pártszövetség 2005-2009 közötti nagykoalíciós kormányának pénzügyminisztereként a 2008 végén kitört globális pénzügyi és gazdasági válságot kezelte. A sors fintora, hogy a krízis kezelésének kérdésében igen jól együttműködött Angela Merkel kancellárral – nevéhez fűződik például az adósságfék német alkotmányban történő bevezetése, amit később Merkel az uniós fiskális paktum egyik lényeges részének is tett –, akinek kihívójaként most egy karakteres alternatívát kellene felmutatnia a választók előtt.

Emellett kampánya sikere érdekében még meg kell nyernie az SPD baloldali szárnyát, illetve a párt szavazótáborának döntő részét is, miután utóbbiak szemében a centrista politikához közel álló Steinbrück túl konzervatívnak számít. Így nem csoda, hogy a globális pénzügyi körök, a bankárok válság során tanúsított magatartását amúgy szókimondó, sokszor nyers stílusban ostorozó Steinbrück a héten kritikával illette Merkel utóbbi években folytatott, az eurózóna adósságválságának kezelését célzó politikáját. Szerinte téves úton jár a kancellár, ugyanis nem az adófizetőknek, hanem a pénzintézeteknek kellene állniuk az eurómentés számláját. Ezt az üzenetet fogalmazza meg lényegében az a program, amit a héten mutatott be „a pénzügyi piacok megzabolázása” címmel. Ennek keretében arra tett javaslatot, hogy a pénzintézetek befizetéseiből egy 200 milliárd eurós alapot kellene létrehozni a bajba kerülő bankok megmentésére. „Nem szabad engedni, hogy a profitot privatizáló bankok a veszteségeiket a társadalomra terheljék” – indokolt Steinbrück.

Programjának másik fő javaslata, hogy a német pénzintézeteknek szét kellene választaniuk a kereskedelmi és a befektetési tevékenységüket. Ezzel az SPD kancellárjelöltje szerint el lehetne kerülni, hogy a befektetési üzletágból származó veszteség veszélyeztesse az átlagemberek megtakarításait. Az univerzális német banki modell felszámolására vonatkozó javaslatot érzékenyen érintené az ország globális szinten legjelentősebbnek számító pénzintézetét, a Deutsche Bankot, amely azonnal támadta a javaslatot. 

Nem kérdés, hogy a héten bemutatott program, amely arra irányul, hogy az eurómentés költségeit a bankok állják, kedvező visszhangot kap majd a közvéleményben, miután a németek többsége ellenzi az újabb, adófizetők pénzéből finanszírozott mentőcsomagok összeállítását az eurózóna eladósodott országainak.

Nem meglepő, hogy Steinbrück mindent megtesz a hagyományos baloldali szavazók megnyeréséért, hiszen ő is lelkes híve volt az utolsó SPD-kancellár, Gerhard Schröder Agenda 2010 nevű, a párt balszárnya által nem támogatott, széleskörű jóléti és munkaerőpiaci reformot bevezető programjának. Schröder miután elvesztette a párt balszárnyának támogatását, előrehozott választást írt ki 2005-ben, amit aztán Merkellel szemben el is veszített. Bár az Agenda 2010 hozzájárult a Schröder-kormány bukásához, elemzők szerint a program végrehajtásának köszönhető, hogy a német gazdaság és munkaerőpiac viszonylag stabilan átvészelte a gazdasági világválság éveit.

Steinbrücknek a választásokig hátralevő egy évben jelentős hátrányt kellene ledolgoznia a kancellárral szemben. Merkel támogatottsága egy pénteki felmérés szerint 53 százalékon áll, miközben szociáldemokrata kihívója csak 36 százalékos tetszési indexet ért el. A Stern magazin számára készült e heti felmérés szerint a CDU-CSU támogatottsága 38 százalékos, vagyis meghaladja azt a szintet, amivel legutóbb, 2009-ben megnyerték a választást (33,8 százalék). Az akkori választáson az SPD a második világháború utáni legrosszabb eredményét, 23 százalékot ért el, jelenleg ennél valamivel magasabb szinten, 26 százalékon állnak.

Bár a konzervatívok és a szociáldemokraták is elutasítják, hogy 2005-2009 után ismét nagykoalíció vezesse az országot, a jelenlegi felmérések szerint könnyen előfordulhat, hogy ismét összeáll a két politikai erő. A konzervatívok mostani koalíciós partnere, a liberális FDP ugyanis jelenleg nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, míg a szociáldemokratát akkor sem tudnának a jelenleg 14 százalékos támogatottsággal bíró Zöldekkel kormányt alakítani, ha koalíciójukhoz csatlakozna a hét százalékon álló Kalózpárt. Peer Steinbrück pénteken mindenestre azt közölte: hallani sem akar a nagykoalíció felújításáról, illetve, hogy semmiképpen nem lesz másodszor is miniszter egy Angela Merkel vezette kormányban.