Berlin bírálja a bankuniót

Az utóbbi napokban nem csak az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának felújítása kapcsán – aminek részleteit várhatóan ma jelenti be Mario Draghi EKB-elnök – fogalmazott meg bírálatokat Németország, hanem az Európai Bizottság által jövő héten ismertetendő, az eurózóna közös bankfelügyeletére vonatkozó terveket is kritizálta Berlin.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Financial Timesban megjelent minapi cikkében egyértelművé tette: a tervek szerint 2013. január 1-jétől induló rendszer nem tudná hatékonyan ellátni feladatát, ha Brüsszel javaslatának megfelelően minden egyes euróövezeti bankot, vagyis mintegy hatezer pénzintézetet kellene ellenőriznie.

Szakértők szerint Berlin valójában nem a közös felügyelet hatékonyságán aggódik, hanem azt szeretné elérni, hogy a kisebb, állami ellenőrzésű tartományi bankjai kikerüljenek a közös felügyeleti rendszer hatálya alól.  Michel Barnier, a szeptember 12-én bemutatandó brüsszeli javaslatot jegyző belső piaci biztos viszont azzal hárította el a német kifogást, hogy nemcsak a nagyobb, több országban működő úgynevezett rendszerjellegű bankok, hanem a kisebb pénzintézetek nehézségei is képesek voltak egy ország vagy az eurózóna pénzügyi stabilitását veszélyeztetni. Példaként a brit Northern Rock, a francia–belga Dexia, illetve a spanyol Bankia helyzetét hozta fel.

Brüsszel a bankfelügyeleti rendszer felállításával csak az első lépést tenné meg a tervezett európai bankunió létrehozásában, amely a bizottság szerint a később kialakítandó fiskális és gazdasági unióval ténylegesen működőképessé tenné a valutauniót. Brüsszel a bankunió további lépéseként közös rendszert hozna létre a bankbetétek biztosítására és a bankcsődök kezelésére is.

A brüsszeli javaslat azután készült el, hogy a júniusi EU-csúcson az állam- és kormányfők csak azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy közvetlenül az eurózóna mentőalapjai tőkésíthessék fel a bajba került euróövezeti pénzintézeteket, ha addigra egységes bankfelügyeleti rendszer épül ki.  A tervek szerint az eurózóna közös bankfelügyeleti rendszeréhez a valutaunión kívüli országok is csatlakozhatnának.

„Egy olyan országnak, amelynek bankjai a korábbi spanyol, ír és egyéb építőipari boomból mit sem profitáltak, nem érdeke, hogy a túlfutásból adódó veszteségek finanszírozásában részt vegyen” – mondta el lapunknak Csaba László a tervezett bankunióval kapcsolatos magyar érdekekkel kapcsolatban. A CEU egyetemi tanára – aki részt vett azon a július közepi egyeztetésen, amelyen Orbán Viktor kormányfő közgazdászokkal konzultált a bankunió magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásairól – elmondta: elvi alapon és önérdekből sem lenne helyes nagymértékű, a Lisszaboni szerződés által amúgy tételesen tiltott mentőakciókat egy olyan országnak támogatnia, amelynek bankjai nem kértek uniós mentőövet.

Az EKB felügyelne

Az eurózóna egységes bankfelügyeletének központi szerve az Európai Központi Bank (EKB) lenne. A monetáris politika céljaival való érdekkonfliktusok, az összeférhetetlenség elkerülésére egy új testület állna fel az EKB-n belül a felügyeleti jogkör ellátására, jól elhatárolva a kamatpolitika alakításáért felelős, a jegybankelnökökből álló kormányzótanácstól. Az új testület kialakításával egyben a felügyeleti rendszerhez csatlakozó eurózónán kívüli országok nem kapnának beleszólási jogot az EKB kamatpolitikájának alakításába sem.