Buknak az árfolyamon a cégek

Az árfolyamkockázatok az elmúlt egy évben sok hazai vállalkozásnak okoztak kihívásokat, amelyek közül a két legjelentősebb a nem realizált árfolyamveszteség megjelenése és a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény volt – derül ki a Deloitte most megjelent felméréséből. 

Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: a felmérésben vizsgált cégek körében az árfolyamkockázat eredményezte leggyakoribb negatív hatás a nem realizált árfolyamveszteség megjelenése volt. A cégeknél az év végi átértékelés során jelentős veszteség keletkezhet ugyanis a tárgyévi eredményben akkor, ha a vállalat devizahitelt vett igénybe, devizás szállítókkal rendelkezik, esetleg határidős ügyleteket kötött. Annak ellenére, hogy az adott cégnek a jövőben nyeresége lesz a devizás bevételeken, ennek a pozitív hatását a cég a szabályok szerint nem számolhatja el az eredményében, mivel az nem volt mérlegtétel december 31-én.

Az árfolyamkockázatból következő másik gyakori probléma a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény. Az üzleti tervek teljesülésének vizsgálatakor gyakran döntő szempont, hogy a cégek milyen árfolyammal számoltak bennük, és hogy végül pontosan milyen árfolyamon sikerült realizálniuk a tervet.
Szintén sok céget érintő probléma, hogy az árfolyamkockázat következtében keletkező árfolyamveszteséget nem, vagy csak nehezen képesek beleépíteni a termékeik eladási áraiba. Ez elsősorban az importáló cégeknek kihívás: jelentős volatilitásnál ugyanis az árfolyam elérhet egy olyan szintet, amelynek áthárítása már keresleti korlátot jelentene.

Fontos megemlíteni a felmérés szerint a saját tőke probléma megjelenését is. Számos olyan speciális célú társaság működik Magyarországon is, amelyek tevékenységüket nagymértékben devizahitelből finanszírozzák, kiváltképp az ingatlanszektorban. Ezeknél a társaságoknál súlyos problémák keletkezhetnek, például az év végi hitelátértékelés által generált jelentős árfolyamveszteség, aminek révén a cég saját tőkéje negatívba fordulhat.

A Deloitte felmérése szerint a vállalatok 80 százalékánál nőtt az árfolyamkockázat az elmúlt egy évben, és csupán a válaszadók 5 százaléka számolt be annak csökkenéséről. A cégek közel fele ennek ellenére nem változtatott az árfolyam-kezelési gyakorlatán az elmúlt egy évben, vagyis a korábban alkalmazott módszereket megfelelőnek ítélték. A hazai cégeknél leggyakrabban használt kockázatkezelési gyakorlatok a határidős, opciós, illetve swap ügyletek, amelyek mellett a fedezeti elszámolást (hedge accounting) ma még nagyon kevesen alkalmazzák egyidejűleg. Holott épp az a módszer előnye, hogy megteremti a kockázatkezelés és a könyvelés egységét, a hiánya viszont az eredmény tervezhetősége szempontjából kedvezőtlen lehet a cégek számára. A következő két leggyakrabban alkalmazott eszközt, a szállítói-vevői szerződések újratárgyalását (árfolyamkockázat áthárítását) és az egyéb természetes fedezési lehetőségeket, a pénzügyi vezetők 36 és 39 százaléka említette, mint bevált módszert. A felmérés megmutatta azt is, hogy meglehetősen kevés vállalat fontolgatja a devizás könyvvezetésre való áttérést és mérlege átstrukturálását.