Csak egy drámai változás tolhatja 300 fölé a forint/euró árfolyamot

Idén a háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal mérséklődhet, a beruházások visszaesése folytatódik. A  lassuló külső keresletet nagyrészt ellensúlyozzák a Mercedes és az Opel üzemeinek termelésbe  helyezése, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez továbbra is pozitív. A külső kereslettel  kapcsolatos kockázatokat fokozzák a legfrissebb európai és német konjunktúramutatók, mint  ahogy az európai adósságválság fokozódása is. A mezőgazdaság kibocsátása meredeken szűkül a  rendkívül súlyos aszály hatására.

A Takarékban szerint idén 0,8 százalékkal csökkenhet a GDP  növekedési üteme a tavalyi 1,6 százalékos növekedés után, majd 2013-ban 1,3 százalékkal visszatérhet  a növekedés. Az idei előrejelzésre azonban számos kockázati tényező negatív hatással van,  így a külső környezet alakulása, a hitelezés további visszaesése, az új kormányzati intézkedések  kereslet visszafogó hatása. Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával ugyan lehetne javítani a középtávú gazdasági kilátásokon,  azonban az államháztartás és a lakosság súlyos eladósodottsága, valamint a bankrendszer  mérlegszerkezete, túlzottan magas hitel/betét mutatója miatt a hazai szereplők elhúzódó  mérlegkiigazításra vannak szorulva. Ez pedig középtávon sem teszi lehetővé, hogy a gazdaság  élénkülése belső forrásokra támaszkodjon. Így a hazai gazdaság igen érzékeny a külső kereslet  változásaira, ami jelenleg lassulást, Európa nagy részén pedig recessziót mutat.

A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak  növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az  igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára számíthatunk. A következő  hónapokban 6 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd novembertől 5,5 százalék közelébe mérséklődhet a  tavalyi jövedéki adó emelések kiesése miatt, így az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet.

A Takarékbank egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, arra véleményük szerint az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az eddigi  kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok  újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, ami a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes  hatással van.
Ha sikerül a megállapodás az IMF-fel, az év végéig további 25 bázispontos  kamatcsökkentés lehetséges, így az év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ezt a jövő  év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 5,75 százalék lehet az  alapkamat. 

Az őszi hónapokban 10,3 százalékig csökkenhet a  munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos  munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyinál kissé alacsonyabb,  10,9 százalékos lehet. 

A GDP-arányos hiány mind az eredményszemléletű ESA, mind a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szerint 2,5 százalék. Összességében 300 milliárd forintot valamivel meghaladó  intézkedésekre lehet szükség az eredeti, 2,2 százalékos hiánycél eléréséhez.

A forint a közeljövőben  várhatóan a 280-285-ös sávban maradhat, az IMF tárgyalások elakadása esetén azonban  gyengülésre lehet számítani. Markáns gyengülést, így 300 feletti árfolyamot azonban csak a  nemzetközi hangulat újabb drámai romlása esetén várnak, amennyiben a nemzetközi hangulat  támogató marad, az IMF tárgyalások megszakadása is csak átmeneti is kismértékű gyengülést  okozhat, a megállapodás viszont a forintot a 275-280-as sávba erősítheti.