"Elsunnyogná" a reformokat Spanyolország?

Mariano Rajoy miniszterelnök ugyanis a már engedélyezett maximum 100 milliárd eurót részben arra is fel akarja használni, hogy alacsony szinten tartsa a spanyol államkötvények kamatait és megelőzze a pénzpiacok újabb támadásait. Szeptember végén válik véglegessé, hogy a spanyol bankoknak valójában mennyi pénzre lesz szükségük. Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminiszter szerint "jelentősen kevesebb mint 100 milliárd euróra", ám Madridban úgy tudják, hogy az igény végső soron akár  50 milliárd eurónál is kevesebb lehet.

Szigorú értelemben véve ezzel a mentőalapból származó segélyre vonatkozó igény ki is merülne. Ám Madrid a szerződés szövegében egy kiskaput fedezett fel, amely biztosítaná a hozzáférést a nem a bankoknak szánt segélyekhez, amelyekkel például államkötvényeket vásárolhatnának.

Spanyolországnak ugyanis különösen a jövő évben magas finanszírozási igénye van, nyitott kérdés, vajon Rajoy érvényt tud-e szerezni a terveinek. Magas rangú EU diplomaták ugyanis csütörtökön megerősítették, hogy minden esetben szükséges lenne Madrid részéről egy második hitelkérelem, ha a pénzeket a bankmentésen kívül másra is fel szeretnék használni.

Mindenesetre elképzelhető, hogy az eurózóna tagországok nem követelnek majd további reformokat az újabb segítség fejében, legalább is Madrid ebben reménykedik. A Süddeutsche Zeitung szerint Mariano Rajoy a jövő héten azért jelent be újabb reformokat, hogy az eurózóna esetleges követeléseinek elébe menjen. A lap megfogalmazása szerint a spanyol kormány Németország előzékenységében reménykedik, hiszen Berlin már jóváhagyott egy 100 milliárd eurós bankmentő csomagot számukra és Madrid, reméli, hogy ezzel le is zárták a mentéssel kapcsolatos vitákat.

A tegnapi állampapír-aukción a korábbinál olcsóbban volt képes pénzhez jutni a spanyol állam, amely a legnagyobb kibocsátás volt idén március óta. A csökkenő hozamok azt jelzik, hogy a szeptemberi EKB-bejelentésnek sikerült lenyugtatnia a piacokat. Madrid összesen 4,8 milliárd eurót kasszírozott az aukción három és tízéves lejáratú államkötvények eladásából, ami felülmúlja az előzetesen kitűzött 4,5 milliárd eurós célt.

Elemzők szerint az állampapír eladás eredménye azt jelzi, hogy tovább enyhül a feszültség a pénzpiacokon az Európai Központi Bank szeptember eleji bejelentésének köszönhetően. Az EKB akkor hivatalosan is jelezte, hogy - szükség esetén és bizonyos feltételek mellett - kész beavatkozni egyes tagállamok kötvénypiacain a hozamok letörése és így az államháztartások refinanszírozási költségeinek mérséklése érdekében.

Tovább nőhet a számla

Eközben az EU további anyagi terhekre készülhet az adósságválság kapcsán, hiszen az FTD értesülései szerint a brüsszeli döntéshozók arról tárgyalnak, hogy további adósságleírást engedélyeznek Görögország számára. Egy a lapnak nyilatkozó magas rangú uniós diplomata szerint vita folyik arról, elengedjék-e a 2010 májusa és 2011 vége között Görögországnak nyújtott hitelek egy részét, hogy ezzel segítség az állam talpra állását.

A lap szerint ugyanakkor sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az Európai Központi Bank (EKB) nem akar egy ilyen adósságcsökkentésben részt venni. Az IMF ragaszkodik első rangú hitelezői státusához, és a történelme során csaknem mindig visszakapta a pénzét. Az Európai Központi Bank pedig azzal érvel, hogy egy adósságcsökkentés közvetlen állami finanszírozás lenne, ezt pedig tiltja az unió alapszerződése.