Fiatal álláskereső? Készüljön a legrosszabbra

„A helyzet iróniája, hogy a világszerte tapasztalható hirtelen emelkedés után kizárólag a fejlett országokban csökken majd lassan a fiatalok munkanélkülisége a következő években, ” – mondta Ekkehard Ernst, a tanulmány egyik társszerzője.

Az előrejelzések szerint a fejlett gazdaságok 17,5 százalékos fiatal munkanélküliségi rátája 15,6-ra csökken a következő öt évben, de ez még mindig sokkal magasabb, mint a 2007-es 12,5 százalék. (Ez egyébként nagy belső szórásokat mutat, elég csak a spanyolok és görögök 50 százalékos arányára, valamint a németek és Svájc 10 százalékára gondolni – hívja fel a figyelmet az írás.)

Csakhogy a helyzet sokkal borúsabb, mint azt a két szám sugallja. Egyrészt a ráta nem csak a munkaerőpiac fejlődése miatt csökken majd, hanem mert a fiatalok feladják a küzdelmet és kiesnek a piacról, ezzel a statisztikákból is. Másrészt más indexek és elemzések is azt mutatják, hogy a fiatal álláskeresőknek nincs könnyű dolguk: az EU-ban a részmunkaidőben dolgozó fiatalok aránya gyorsabban nőtt a felnőttekénél, és a tendencia – kényszerből, más lehetőségek híján – folytatódik. Továbbá a fiatalok 17 százaléka dolgozik a szürkegazdaságban, vagy nem bejelentve, szemben a „felnőttek” 7 százalékával – írja az ILO jelentése.

Az elemzés rámutat arra, hogy a fiatalok munkába állását segítő célzott kormányzati lépések (rájuk vonatkozó járulék-, adócsökkentés a privát szektorban, állami alkalmazás, képzések stb) az ilyen rendszereket működtető, elsősorban európai országokban a GDP-hez mért elenyésző, 0,2-0,5 százalékos költséggel enyhítenek a problémán. Az ILO ezért nyomatékosan felkéri a kormányokat az ilyen programok elindítására, mint ahogy arra is, hogy a fiskális és egyéb gazdasági döntéseknél hangsúlyozottan vegyék figyelembe a munkaerőpiac felpörgetésének szükségességét.

A fejlett országok fiatal-munkanélküliségi rátájának enyhe csökkenése egyébként nem lesz elég arra, hogy a világ összesített mutatóját pozitívba húzza: a globális arány 2017-ben 12,9 százalék lesz a mostani 12,7 helyett az előrejelzések szerint.

A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy még azokban az országokban is sokaknak probléma lesz munkát, ahol egyébként valóban megjelennek majd új álláslehetőségek. „Egy építőmunkásnak például, akinek a saját ágazata gyakorlatilag leállt, nehéz lesz azokban a szektorokban elhelyezkednie, amelyek éppen állást kínálnak majd. Ez elkedvetlenedéshez és növekvő NEET arányhoz vezet majd” – magyarázza Ekkehard Ernst (NEET: „neither in employment, education or training”, azaz állástalan, oktatásból és a képzésől is kimaradó).