„A magyar kormánnyal folytatott pénzügyi tárgyalásoknál keményebb feladatot per pillanat nem tudok elképzelni az IMF-nél. Ennél nehezebb munkája maximum annak van a Valutaalapnál, aki Görögországgal kapcsolatban próbál megoldásra jutni” – nyilatkozta még pénteken a Bloombergnek Benoit Anne, a Societe General feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni osztályának vezetője, az IMF egykori közgazdásza.
Anne csípős megjegyzése jelzi, hogy a trojka és a magyar kormány közötti hiteltárgyalások lassan egy éve húzódó ügye – a kormány hivatalosan tavaly novemberben jelezte kénytelen-kelletlen igényét a hitelprogramra – sokat megélt elemzők számára is kezd egyre átláthatatlanabbá válni, mind a lehetséges végkifejlet, mind a valódi szándékok, mind a program feltételeit tekintve. Míg a kormányoldal valószínűleg ebben a nyilatkozatban is saját munkájának felértékelését látja – Magyarország vállvetve küzd a Valutaalappal a jó feltételekért -, addig az ellenzék minden bizonnyal ezúttal is a kabinet inkompetenciájának újabb bizonyítékát olvassa ki belőle.
A konkrét feltételekről egyelőre sem a trojka, sem a kormány nem beszél – legalábbis nem hivatalos csatornákon keresztül. „Az IMF ugyanolyan megszorító elvárásokat támaszt most, mint 2008-ban az MSZP-kormánnyal szemben” – mondta Orbán Viktor a hétvégén a kötcsei találkozón, a részletek azonban már nem jutottak el a nyilvánosságig.
A kormányfő csütörtökön is csak annyit tett világossá, hogy mit nem tudnak elfogadni – többek között a nyugdíjcsökkentést és a bankoknak juttatandó pénzösszegeket emelte ki a Magyar Nemzetben megjelent állítólagos IMF-feltételek közül. Pénteken azonban a nemzetközi szervezetek kvázi cáfolták a lista valódiságát. "A magyar médiában megjelent híradások komoly pontatlanságokat tartalmaznak" – mondta a Reuters szerint Irina Ivaschernko, az IMF budapesti irodavezetője, amikor a konzervatív napilapban megjelent hírről kérdezték.
Ezzel párhuzamosan pénteken az Európai Bizottság szóvivője is elzárkózott attól, hogy konkrétumokba bonyolódjon. Annyit viszont megerősített, hogy valóban létezik egy olyan dokumentum, amelyet az IMF-EU tárgyalódelegáció hátrahagyott a magyar kormány számára a tárgyalások első szakaszának júliusi befejezése után. Ebben javaslatokat tesznek a kormánynak a lehetséges makrogazdasági lépésekre, és jelenleg a kabinet visszajelzését várják. A Bizottság budapesti képviselete lapunk megkeresésére szintén nem kívánt plusz információt adni az üggyel kapcsolatban.
A labda tehát most a kormánynál pattog, amely jelenleg egy alternatív, saját megoldási javaslaton dolgozik. "2008-ban egy rossz IMF-megállapodás született, a mostani kormány politikája viszont nem a megszorításokon alapul, így más alapon kell megállapodni" - mondta Kötcsén Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az IMF-megállapodásra csak biztonsági garanciaként kell tekinteni, a kormány pedig örül annak a fontos fejleménynek, hogy ezt már az EU is így látja.
A kötcsei találkozón részt vevők – köztük Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Csaba László közgazdász – azt szorgalmazták, hogy jó megállapodást kell kötni a Valutaalappal. "Lehet IMF-hitel nélkül is élni, mert hogy ez a normális állapota egyébként minden országnak (...), de ha már megállapodást kötünk, akkor nekünk jó megállapodást kell kötnünk" - idézte fel a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat az MTI-nek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.
Hogy a "jó megállapodás" mit jelent, az egyelőre szintén kérdéses. "Véleményünk szerint a tárgyalások lassulhatnak, de nem számítunk arra, hogy megszakadnak" – mondta a Reutersnak Gyárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza. Ezzel arra utalt, hogy a kormánynak is érdeke fenntartani a piaci várakozást a megállapodás létrejöttéről. Az elemzők egy része szerint azonban amíg kedvező a nemzetközi hangulat, és a piac nem kényszeríti ki, addig a kabinet próbál majd kibújni a megállapodás alól.
Nomura: ez már a választási kampány
Túl optimistának találja az EU a kormány gazdasági számításait, adta hírül az Index egy birtokába jutott, a hiteltárgyalások állását összegző uniós dokumentumra hivatkozva. Eszerint elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet. Az idei hiány 0,25 százalékponttal lehet a tervezett felett, a 2013-as deficit pedig 4 százalék fölé kúszhat, szemben a kormány 2,2 százalékos vállalásával. A levél hitelfeltételeket taglaló részében nincs szó a kiszivárogtatott hírekben szereplő nyugdíjcsökkentésről vagy szja-emelésről. Ezzel párhuzamosan Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője a Reutersnak úgy nyilatkozott: Magyarországon már elkezdődött a választási kampány, a kormány pedig egy kvázi kommunikációs tartalékterven dolgozik. Ennek lényege, hogy amennyiben a kabinet – piaci nyomásra – kénytelen lenne megállapodni, akkor azt képes legyen úgy eladni a közvéleménynek, hogy sikerült lefaragnia az IMF eredeti követeléseiből. E célból szivárogtathatott ki a Magyar Nemzetnek egy állítólagos „halállistát”, amely a valóságnak valószínűleg nem vagy csak részben felel meg, a kommunikációs hadviselésbe viszont tökéletesen beleillik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.