Megszólal az ember, aki megmentheti az euróövezetet

Mario Draghi, az EKB vezére az Európai Parlament zárt ülésén tegnap este azt mondta, nem tiltott kormányzati finanszírozás, ha a jegybank 2-3 éves lejáratú állampapírokat vesz. Hozzátette, ez nem ütközik az uniós jogba sem. A bizottsági ülésről képviselők szivárogtatták ki az elhangzottakat.

"A másodpiaci, 2-3 éves lejáratú kötvények vásárlásával nincs gond. Ezzel az EKB nem menne szembe az uniós szerződéssel" - sorolta a jegybankelnök érvelését Jean-Paul Gauzes francia, néppárti EP-képviselő.

Miközben Mario Draghira óriási nyomás nehezedik Németország részéről – ahol elutasítják a kötvényvásárlást –, addig a gyenge euróövezeti országoknak egyre nagyobb szükségük lenne a beavatkozásra, hiszen a kötvényhozamok hosszabb távon fenntarthatatlan szintre emelkedtek. A spanyolok és az olaszok hiába hozzák meg az elvárt megszorításokat, a piac számára ez már nem elegendő, mert egyre nőnek a recessziós félelmek is.

A piaci szereplők szerint az euróövezet rövid távú stabilizálására egyetlen lehetőség maradt, az EKB beavatkozása. A konzervatív német jegybankár, Jens Weidmann azonban hajthatatlannak tűnik. A Bundesbank elnöke attól tart, hogy a kötvényvásárlás felpörgetheti az inflációt az euróövezetben, és - Draghi véleményével ellentétben - a tiltott monetáris finanszírozás kérdését is felveti.

Inflációval kapcsolatos aggodalmának alapot adhat, hogy az előzetes becslés szerint augusztusban 2,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg elemzők 2,5 százalékos emelkedésre számítottak, és az előző hónapban még csak 2,4 százalékon alakult az infláció. A fogyasztói árak emelkedésének üteme így tartósan meghaladja az EKB 2 százalékos célszintjét.

Az EKB nyáron nem tartott inflációs nyomástól, és a romló növekedési kilátásokkal megengedték az irányadó kamat csökkentését, így 0,75 százalékra, történelmi mélypontra vágják a kamatot júliusban. Most további kamatcsökkentés jöhet elemzők szerint – bár a Kormányzótanács ülésén előkerülhetnek az infláció aggodalmak –, ám a monetáris politika ezen eszközével önmagában már nem tudják helyreállítani a bizalmat és javítani a növekedési kilátásokat. Többen ugyanakkor azt várják, hogy a csütörtöki ülésen egyelőre szinten maradhat az irányadó kamat.

Bernanke sikerrel járt

Ben Bernanke, a Fed elnöke múlt pénteken nem jelentette a mennyiségi monetáris könnyítés harmadik körét (QE3), ugyanakkor erős utalást tett arra, hogy a program elindulhat. Bernanke szerint az előző programok sikeresek voltak, és további mennyiségi lazítás következhet, ha a gazdasági folyamatok megkövetelik. A piacok kedvezően fogadták a Fed-elnök bejelentését, hiszen fenntartotta a QE3 érkezésével kapcsolatos várakozásokat. A kérdés az, hogy Mario Draghi képes lesz-e hasonló „bravúrra” a csütörtöki kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Nincs könnyű a feladata az EKB elnökének, hiszen a német alkotmánybírósság szeptember 12-én dönt az Európai Stabilitási Mechanizmusról. A mentőalaphoz fordulás pedig feltétele lenne a kötvényvásárlásnak a tervek szerint, miközben a gyenge országok úgy szeretnék kiharcolni a kötvénypiaci beavatkozást, hogy ne kelljen a mentőalap segítségét kérni.

Ha nem csökken a kamat, és Draghi nem tesz egyértelmű kijelentéseket a programról, akkor a piaci kiábrándulás miatt újra meredeken emelkedhetnének a spanyol és olasz kötvényhozamok, ami a külső segítség irányába taszítaná az országokat. Ellenkező esetben fennmaradhat a várakozás, hogy a jegybank rövidebb távon képes lesz stabilizálni az euróövezet gyenge államainak kötvénypiacait.