A júniusi inflációs jelentésben 2012-2013-ra a hiánycélokat enyhén meghaladó, rendre 2,7 és 2,4 százalékos eredményszemléletű hiányt vetítettünk előre – olvasható az inflációs jelentésben. A 2012-es előrejelzésünk nem változott érdemben. A makrogazdasági és költségvetési folyamatok, illetve az idei évet érintő intézkedések hatására a hiány enyhén, a GDP 0,1 százalékpontjával 2,8 százalékra emelkedett.
2013-ra azonban az időközben bejelentett intézkedések jelentős költségvetési kiengedést eredményeztek. Számításaink szerint a kormány elmúlt hónapokban – a júniusi inflációs jelentés információs bázisához képest – bejelentett intézkedéseinek teljes hatását a GDP 0,8 százalékára becsüljük, azaz másodkörös hatások nélkül ennyivel csökkenhet az eredményszemléletű költségvetési bevétel – írják az MNB közgazdászai. A csomag egyrészt célzott járulék-kedvezményékkel, másrészt a kis- és mikro vállalatok számára új adórendszerek - a kisvállalati adó és a kisadózók tételes adójának bevezetésével kívánja célzottan támogatni a munkahelyteremtést.
A járulékkedvezmények becslésünk szerint 590-600 ezer főt érinthetnek. A kisvállalati adó bevezetése az eddig bejelentett feltételeknek megfelelő vállalatoknál a foglalkoztatottak mintegy háromnegyedét érintheti. A kisadózók tételes adója becslésünk szerint mintegy 175 ezer céget érinthet, az átlépők több mint fele egyéni vállalkozó vagy a társasági adó hatálya alól kerül ide, kisebb részük az eva körből kerülhet át. Az akcióterv hiánynövelő hatásának becslésekor figyelembe vettük a bérkompenzációval összefüggő szociális hozzájárulási adókedvezménynél jelentkező megtakarítást is, jegyzik meg.
Hozzáteszik: a pénzügyi tranzakciós illeték bevétel lényegesen alacsonyabb lesz annál, ami a benyújtott törvényjavaslatban szerepelt. Egyfelől a Bankszövetséggel kötött megállapodás felülről maximálta az egy tranzakcióra kivethető illeték összegét, másfelől a kincstári forgalomra kivetett illetékbevétel felülbecsült.
Az MNB-re kivetett pénzügyi tranzakciós illetéket nem tekintik tartós hatású egyenleget javító intézkedésnek. „Az illeték költsége ugyanis várhatóan megjelenik az MNB eredmény-elszámolásában, növelve a jegybank veszteségét” – hangsúlyozzák. Így konszolidált szemléletben az intézkedés már 2013-ban sem javítja a költségvetés fiskális pozícióját, az csak átmeneti finanszírozási forrásnak tekinthető. Továbbá, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság álláspontja szerint ez az adó nem egyeztethető össze a monetáris politikára vonatkozó uniós normákkal. Mint írják, a felsorolt érvekre tekintettel, előrejelzésükben azt feltételezték, hogy az MNB-re vonatkozó fizetési kötelezettség nem lép hatályba.
Az egészségügyet érintő új intézkedések összességében a GDP 0,1 százalékpontjával javítják az egyenleget a júniusi prognózisunkhoz képest. A gyógyító megelőző ellátásokra fordított kiadásoknál - a 2012. évi bérrendezés hatásai alapján – már júniusban magasabb kiadással számoltunk, mint a benyújtott törvényjavaslat. A többletkiadások fedezetét az intézkedések nyomán a jövedéki adóemelésből származó bevétel teremti meg, ami egyenlegjavító hatású.
Hogyan alakul az adósságpálya?
Változatlan árfolyamon számított GDP-arányos államadósság a 2011. év végi 80,8 százalékos szintjéről két év alatt közel 2 százalékponttal csökkenhet 2012-2013-ban, amennyiben a költségvetési hiány a fent bemutatott pályát követi. Az adósságcsökkenés üteme a hiány mellett nagymértékben függ a finanszírozás módjától, valamint a forintárfolyam alakulásától – olvasható az elemzésben.
Jelenleg nagy összegű finanszírozási tartalék áll a költségvetés rendelkezésére forint- és devizabetétben, valamint a magánnyugdíjpénztáraktól átvett portfólióban. Amennyiben a költségvetés ezt a finanszírozási tartalékot fenn kívánja tartani, akkor változatlan árfolyam mellett 2012-ben mérsékelten, 2013-ban - a feltételezett költségvetési kiigazítás következtében – nagyobb mértékben csökkenhet az adósságráta; a GDP 79 százaléka körüli adósságot eredményezve az időszak végén – vetítik előre az MNB közgazdászai.
Kiemelik: a finanszírozási tartalék adósságcsökkentő célú felhasználása akár további 4 százalékponttal is mérsékelheti az adósságrátát az előrejelzési horizonton. Az adósságráta a devizaadósság magas részaránya következtében igen érzékeny a forint árfolyamának alakulására.
A 2011. végi 311 forint/euro szinthez képest minden 10 forintnyi erősödés a GDP 1,3 százalékával megegyező adósságcsökkenést eredményezne az MNB szerint. Az elemzés lezáráskor fennálló, 285 forint/euro árfolyam mellett 77 százalékos adósságráta alakulhat ki 2012-ben, ami 2013-ban tovább süllyedve a GDP 76 százalékára mérséklődhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.