Nehéz szülés lesz: új országot rajzolhatnak Európa térképére

November 25-én regionális választásokat tartanak Katalóniában, jelentette be kedden Artur Mas katalán elnök. A szavazáson a választók gyakorlatilag arról nyilvánítanak majd véleményt, hogy maradjon-e a régió a jelenlegi feltételek között Spanyolország része, vagy próbáljon több jogot szerezni magának, és megpróbálja kivívni gazdasági függetlenségét.  Elemzők szerint önmagában az a tény, hogy mintegy két évvel előrehozták a referendumot, azt jelzi, hogy most valóban az elszakadásról dönthetnek majd a katalánok.

A választáson valószínűleg abszolút többséget szerez majd az Artur Mas által vezetett konzervatív Konvergencia és Unió párt, amely már eddig is a függetlenedési törekvések élharcosa volt. Mas szeptemberben már figyelmeztette a spanyol vezetést, hogy amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni a fiskális paktumról, akkor "megnyílik Katalónia szabadságba vezető útja". A megegyezés nem jött létre – ezután jelentette be Mas a referendum előrehozását.

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, a katalánok azt szeretnék elérni, hogy a régió saját maga szedhesse be és költhesse el az adóit – ez gyakorlatilag a pénzügyi függetlenség irányába mutató lépés lenne. Barcelona azzal érvel, hogy a régió jóval többet fizet be a közös spanyol kasszába, mint amennyit visszakap belőle -  állításuk szerint a hézag évente mintegy  15 milliárd euró.

Madrid azonban egyértelműen elveti ezt a javaslatot, az ugyanis „nem egyeztethető össze a spanyol alkotmánnyal”, mondta a közelmúltban Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a katalán vezetőnek. Szerinte a mostani „nagyon komoly krízist közös felelősségvállalással és egységgel” lehet leküzdeni, nem pedig széthúzással.

Elemzők szerint az Európai Unió és ezen belül Németország sem támogatná Katalónia függetlenségi törekvéseit, hiszen egy „szétdarabolt” Spanyolország még nehezebben kászálódna ki a válságból.

Az mindenesetre tény, hogy az euróövezeti és ezen belül a spanyol válság mélyülése növelte a függetlenség mellett érvelők táborát. Igaz, utóbbiaknak még mindig nincs egyértelmű többségük: a CEO közvéleménykutató-intézet közelmúltban publikált felmérése szerint a katalánok 51 százaléka szavazna emellett.

A katalánok óvatosságában szerepet játszhat, hogy bár a 7,5 milliós Katalónia a gazdaságilag legerősebb térségnek számít a dél-európai országban, egyben a legeladósodottabb régió is. Adóssága 42 milliárd euróra rúg, ami a katalán GDP mintegy 21 százaléka. Emiatt Barcelona augusztusban ötmilliárd eurós mentőövet kért a központi kormánytól. 

Akkor a katalánok arra is hivatkoztak, hogy a túladóztatás miatt ennyivel tartozik neki a központi kassza. A központi segítséget azért is igényelte a tartomány, hogy finanszírozni tudja idén lejáró hiteleit, mintegy 13 milliárd eurót.

Szeptember 11-én egyébként becslések szerint 1,5 millió ember vett részt Barcelonában a Katalónia tartomány függetlensége melletti tüntetésen, amelyen helyszíni jelentések szerint „Mondj nemet Európára!", "Függetlenséget most!", "Katalónia: az új európai ország" feliratú zászlókkal vonultak fel az emberek.